Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Nyerges László: Kazinczy drámafordításai Metastasiótól
szemben a külföldön született értékes müvek átültetésére és modellek követésére kell törekednünk. "/•••/ Originálja ink, még a' legjobbak is, nem érnek annyit, mint a' középszerű, • s nem éppen rossz forditások. - A*forditás az Originálnak minden szépségével tartozik birni; /.../ - irja Kazinczy, 1805. március 31-ón kelt levelében, Cserey Farkasnak. ^' A Külföldi Játékszin-drámagyüjteményben tervezte megjelentetni Metastasio drámáit, - La clemenza di Tito . Temistocle és a Regolo f orditását - a kiadásukra azonban nem került sor, a forditások kéziratban maradtak. Forditási programjával Kazinczy szerette volna a korábbi, terméketlen évtizedek hiányait felszámolni és a szélesebb, hazai közönséggel, magyar nyelven azokat az értékeket megismertetni, melyek a század közepétől az európai drámairodalomban születtek. Azt követően, hogy Kazinczy első próbálkozásait végzi, - 1789-ben Placido zefiretto kezdetű Metastasio-kantáta befejező dalát forditja, - sor kerül a Martinovics mozgalom felszámolására. 1794. december 14-én letartóztajak, először halálra Ítélik, majd az uralkodói kegyelemnek köszönhetően az Ítéletet bizonytalan idejű fogságra változtatják. Budán, Spielbergben, Kufsteinben és Munkácsott töltött, hat börtönév után, 1801 derekán nyeri vissza szabadságát. Kazinczy nem volt forradalmár, a középnemesség jellegzetes képviselőjének tekintjük, aki a feudális nacionalizmus alapján állva a francia forradalom hatásával, általában a forradalom eszméjével szembe a művelődést állitotta. Reformer volt tehát a szó szélesebb értelmében. Kazinczy útja, a nyelvi-irodalmi-szinházi mozgalmak kibontakoztatása, azért volt járható, állapitja meg Kosáry Domokos, mert a feudális nacionalizmus keretén belül is folytatni lehetett. A társadalmi haladás szempontjából a nemesi nacionalizmus konzervativ, de a körülményekhez képest realista tendenciának bizonyult, mely a polgári - nemzeti átalakulás perspektíváját is magába foglalta.Budai börtönében, 1795-ben készítette el Kazinczy a La clemenza di Tito végleges fordítását. Letartóztatása előtt, még 1793-ban
