Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Nyerges László: Kazinczy drámafordításai Metastasiótól

nyelvű Metastasio-emléknek • Ezekután nem véletlen, hogy Metastasio a későbbiekben Erdélyből került az országos, szinházi programba. Csaknem ugyanebben az időszakban, báró Patachich Ádám nagyváradi püspök, a római Arcadia Akadémia tagja, udvarában opera-szinházat hozott létre és művészeti vezetésével az o­laszos kultúrájú, német zeneszerzőt, Kari Ditters von Dittersdordot bizta meg, aki - Bayer József adata szerint ­Metastasio útbaigazítására oratorikus müveket komponált. Patachich latin forditásiának felhasználásával készített zenét Metastasio Isacco. figura del Redentore cimü oratóriumához, melynek előadására ünnepi alkalommal, a püspök nevenapján került először sor. Itt érdemes megemlíteni, hogy a XVIII. századi Magyaror­szágon gyakoriak voltak a rendkívüli játszási alkalmak. Kia­lakult az a szokás, - és ez különösen Erdélyre érvényes, ­hogy az uralkodói, kormányzói család ünnepeit szinielőadással köszöntik, hogy a mecénás tiszteletére operaelőadást rendez­nek. Pormai eleganciájuk, a hősi és erkölcsileg emelkedett témájuk Metastasio müveit különösen alkalmassá tették arra, hogy az ilyen nagy ünnep fényét emeljék. Ha vizsgálni akarjuk, hogyan járult hozzá Kazinczy Metas­tasio drámáinak magyarországi negismertetéséhez, néhány szó­val méltatnunk kell a színházművészet kibontakozásában betöl­tött szerepét. A XVIII. század kilencvenes éveinek biztató, erjedéssel teli légkörében Kazinczy felismerte, melyik az a műfaj, mely­nek müvelésére szükségünk van, és amelynek hatására erősödhet a nemzeti érzés. Mivel a színészet megteremtésében látta a hazai nyelv fejlesztése és terjesztése, valamint a nemzeti érzés felébresztésének hathatós eszközét, ezért minden fi­gyelmét a drámára fordította. A kilencvenes évek elején, Külföldi Játékszíne kiadásával az angol, német, francia és olasz szerzők olyan müveit akarta jó fordításokban megismer­tetni, melyek stilisztikai mintául szolgálhattak. Porditási programjának alapja az az elve, miszerint le kell mondanunk arról, hogy a magunk erejéből alkossunk remekmüveket, ezzel

Next

/
Thumbnails
Contents