Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Nyerges László: Kazinczy drámafordításai Metastasiótól

hanem egyszersmind a' Virtusnak * s minden nemes érzésnek is Iskolája leszsz."^^ A megjegyzés lényegében a Török által kifejtett gondolattal cseng össze. Az első, irodalmi értékű drámaforditásókat pap-forditók, igy Illei János, Egerváry Ignác, Kreskay Imre, Kereskényi Ádám készítették, akik Olaszországban végzett tanulmányok után, hazatérve az olasz kultúra magyarországi megismertetésén fáradoztak. De szólni kell a század kiemelkedő, laikus költő egyéniségéről, Csokonai Vitéz Mihályról, aki számos Metastasio-irásmü magyaritása mellett, a Didone abbandonata cimü dráma teljes fordítását és egyéb töredék - fordításokat - Achille in Sciro

. II re pastore

. Galatea - készített el. A bécsi császári udvarban kibontakozott olasz kultúra erősen hatott az ott élő magyar mágnások izlésére

;

nem utolsó sorban azáltal, hogy Metastasio melodrámáival személyes színházi élmény során volt alkalmuk megismerkedni. Bécsi palotáikban ők látták vendégül a Metastasio-darabokat játszó olasz társulatokat, melyek azután az ő közvetítésükkel jutottak el Magyarországra és gazdagították a kastélyszinházak, a Schwarzenbergek, Esterházyak és Erdődyek magánszínházainak repertoárját. 1741-ben, Mária Terézia magyar királynővé koronázása alkalmából mutatkozott be Pozsonyban Pietro Mingotti társulata és ismertette meg a korabeli, magyar közönséggel az 'opera seria-t', Metastasio Artaserse

. Alessandro nelle Indie

. II Demetrio cimü müveit. Girolamo Bon, miután 1760-ban, Pozsonyban társulatával az II Demetrió

t játszotta, 1762-ben Esterházy Miklós szolgálatába lépett. Az olasz színtársulatok bejárták Magyarország egész területét és Erdélyig is eljutottak, Livio Cinti társulatával Nagyszebenben telepedett le és 1762-től kezdődően, mintegy tiz éven keresztül számos olasz operát, köztük Metastasio-drámát játszott. Erdélyben, Medgyesen Szilágyi Sámuel, Ráday Gedeon barátja tett sokat azért, hogy Metastasio neve ismert legyen. - Gálos Rezső adatai szerint az Artaserse 1752-ben, Szilágyi által lefordított áriáit tekinthetjük a legkorábbi, magyar