Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Amedeo Di Francesco: Metastasio heroikus drámáinak fordításai a XVIII. századi magyar irodalomban (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

ben az egymással ellentétes vagy - nézőponttól függően egymást kiegészítő stilisztikai elveket, ha nem ásunk le mélyebbre, hogy azokban meglássuk azokat az elemeket, amelyek - az összehasonlító elemzésből kitűnik - bár különböző, már megvalósított megoldásokat képviselnek, elősegitik az új művészi szintézis kialakulását, 3, Uj művészi érzékenység felé: /15/ Kreskay Imre Temistocle-forditása Kronológiai szempontból is jelentős Kreskay Imre Temistocle

*-fordítása, 1784-ben készült, tehát, az 1772-es dátum után, amelyet hagyományosan a felvilágosodás eszméi magyarországi elterjedése kezdetének tekintenek. Maga a szerző is ismert, mint Magyarország új irodalmi és kulturális köreinek aktiv látogatója; meg akart újulni ez a nemzet, az új eszmékre nyitott és érzékeny fiai meg akarták újítani. Mégis, a régi együtt él még az újjal, amit oly adaadóan igyekeztek meghonosítani. Ezt a müvet, mint az alcimből megtudhatjuk, még iskoladrámának szánták. Az oktató-nevelő szándék még erősebb a tisztán művészi elvnél: Metastasiót most még egyszer jóságos, derűs, atyai és nem feltétlenül szigorú nevelő-szereppel ruházták fel. Bizonyítékul olvassák el Kreskay ajánlásának néhány sorát, amelyet forditása elé illesztett, s amelyben bevezető ós utasitás formájában fordul "Méltóságos gróf ifjú Nagykárolyi Károly József Ő nagyságához". "Mivel tehát Nagyságos Ifjú! virágzó életed érdemes felmagasztalásával hallgatást parancsolsz, engedd legalább, hogy jeles példa-mutatásidról szólani nem merészelvén, egy hajdani bajnokot vezethessek elődbe; avagy ama nagylelkű s példás erkölcsű Temistoklest, kinek szomorú történetét olasz nyelvben tetszetős kimenetelekkel játszotta halhatatlan nevű Metastazius Péter, fordításom által haza-nyelvünkben szólíthassam elődbe. Ez ugyan sokféle szép tudományokkal bővelkedő elmésséged előtt semmiség; de talán egynek, vagy másnak hazánk ifjai közül a józan erkölcsre ösztönül szolgálhat. Ez volt a régiek czólja is, midőn játék-nézo helyeket gon-