Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
ennek a vonalnak a vitalitása, amikor meghal a pártfogó és elbocsátják Kumpf kiváló társulatát; a zenészek és az énekesek nagy részben mégis együtt maradnak és az 1789-90-es szinházi évadban Pesten és Budán ók tartanak először magas színvonalú zenés előadásokat. Bár pályafutásuk rövid volt, ők készítették elő a talajt a nemzeti zenés szinház számára, s nagy szerepük volt a nem-arisztokrata közönség izlésformálásában is* Esterházy színházában, mint emiitettük, az olasz volt az uralkodó nyelv; Metastasio és Goldoni és más szerzők librettóit alakitották a pénzügyi lehetőségek szerint /csökkentették a szereplők számát, megváltoztatták a librettóban előirt jellemeket és hangszíneket/ Z 20 /, néhány darabot pedig Karl Priberth, a sokoldalú muzsikus irt. Külön említést érdemel Patachich Ádám püspök nagyváradi színháza. Rövid ideig működött /1764-69/ f de több szempontból is nagy jelentőségű. Ennek a virágzásnak Kari Ditters volt a központi figurája, akinek sikerült megváltoztatnia a püspöki udvar zenés előadásai kifejezetten szakrális jellegét. A püspök, aki szerette az operát, szivesen engedett a fiatal zeneszerző kéréseinek és gyakorlatilag szabad kezet adott neki a librettók megválasztásában /csak a szabadosnak Ítélteket nem fogadta el/, a társulat és a zenekar megszervezésében. Dittersnek sikerült megnyernie Wenzel Pichl, hegedűs és zeneszerző, korának egyik legnagyobb hangszeres zenészének együttműködését a zenekar számára. A librettók kiválasztásában Ditters ragaszkodott a Metastasio-szövegekhez 7 '^'' vagy az archaikus-bukolikus értelemben vett Metastasio-jelleghez, Metastasiohoz, a polgári erényekkel megáldott mesterhez és annak elveihez /egyszerűen és bűn nélkül élni; hűség a müveit és bölcs monarchához; vallásosság; mérsékelt és kiegyensúlyozott szenvedélyek/. A XVIII-XIX. század fordulóján erősen hangsúlyozzák a magyar fordítók a Metastasio-szöveg ilyen értelmezését. Különös figyelmet érdemel a nyelvi megoldás is, mert az előző két esetben tapasztaltakhoz képest harmadik utat kép<visel: a latin nyelv használatát. Az Isacco figura del
