Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
sem szabad megfeledkeznünk, hogy a nagyobb szakmai biztonság és komolyság valamint a népi-polgári izlést tükröző színdarabok kedvezően befolyásolták a születő magyar színjátszást. A német szinház érdeme az is, hogy segített eloszlatni azt a véleményt, miszerint a laikus szinház káros és erkölcstelen, a szinészek és énekesek pedig bohócok, rongyosok, kicsapongok és erkölcstelenek. Végül pedig sokat tett a német szinház mind az olasz melodráma /természetesen német nyelven/, mind a Singspiel terjesztésében és népszerűsítésében ott, ahová nem jutottak el az olasz színtársulatok. Amig nem alapítottak állandó színházakat és társulatokat az arisztokrata és polgár mecénások, addig olasz és német színtársulatok mutattak csak be zenés előadásokat egy-egy alkalom fényének emelésére: például Pozsonyban 1768-ig csak ünnepélyes alkalmakkor, királyi és hercegi látogatáskor, arisztokrata családok tagjainak születésekor vagy névnapján tartottak operaelőadást, amit - természetesen - az arisztokrata családok finanszíroztak. Tudomásunk van arról, hogy 1740-től, Mária Terézia koronázásának évétől alkalmanként érkeztek Pozsonyba olasz társulatok, de nem ismerünk részleteket, mert az első pozsonyi újság, a Pressburger Zeitung csak 1764-ben indult. A Pozsonyban nyomtatott librettók alapján megállapíthatjuk, hogy bizonyára tartottak olasz nyelvű operaelőadásokat is ^: 1741-ben mutatták be a Alessandro nelle Indie-t /Nagy Sándor Indiában / és a Derne trió t, amit 1760-ban újra kiadtak. Metastasio többi müvének kiadása viszont már Esterházy herceg szinházával áll kapcsolatban. Az Alessandro nelle Indie / A Nagy Sándor Indiában/ librettója már egy "új színházról" beszél, de 1780-ban Pozsony városa elrendeli egy új, a növekvő közönség igényeinek megfelelő szinház építését, amely Pozsonyban és környékén élő arisztokrata családokon kivül helyet biztosit a rendi országgyűlésen résztvevő nemeseknek, az egyre jelentősebb helyi polgárságnak és a városban állomásozó ezred tisztjei számára is. Vizsgáljuk most meg a XVIII. századi magyarországi zenés
