Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)
Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)
szinház történetének legragyogóbb és legjelentősebb szakaszát, ami egyben a Metastasio-szÖvegek librettóként! megjelenésének tetőpontját is jel«nt±, a magyar arisztokrácia kastélyszinházának történetét. Staud Géza hivja fel a figyelmet arra alapvető monográfiájában 7 ' 11 '', hogy:"...A felsorolt kastélyszinházaknak már a mennyisége mutatja, hogy nem egyes főurak ötletszerű vállalkozásairól, elszigetelt szeszélyeiről van itt szó, hanem általános, társadalmi jelenségről, amely a magyarországi kastélyszinházakat szoros egységbe fűzi a hasonló feltételek közt született és működő cseh és osztrák kastélyszínházakkal, illetve távolabbi vonatkozásban a XVIII. századi Nyugat-Európa főúri színházainak világával. Egymás nélkül nem érthetők és nem értékelhetők, mert egy széleskörű kulturális jelenség tünetei." ..."III. Károly, majd még inkább Mária Terézia alatt, a birodalomban élő népek között többé-kevésbé azonos társadalmi viszonyok alakultak ki, s igy a feudális főurak szellemi arculata is hasonló vonásokat mutat." Három kastélyszinházról áll rendelkezésünkre teljes dokumentáció: Eszterházán /Pertőd/ ós Kismartonban az Esterházyaké, Erdődy grófé Pozsonyban és Patachich Ádám püspöké Nagy/12/ /13/ váradon. Staud Géza emlékeztet arra a tényre is , hogy a magya^ arisztokrácia mintegy húsz kastélyában volt szinházterem vagy akár önálló színházépületeié, amelyek közül néhány máigf fennmaradt. Viszont, nagyon óvatosan kell bánnunk az olasz színtársulatok a kastélyszínházakban bemutatott operaelőadásairól szóló szórványos és bizonytalan, többnyire túlzó adatokkal. ^*/ A pontos dokumentumok valószínűleg még az egyes arisztokrata családok archívumaiban fekszenek a /1"5/ gazdasági elszámolások között.' 5/ Sok még a tennivaló ezen a téren, mert az arisztokrácia Ízlése és kulturális irányultsága igazolja, ha nem is teljes bizonyossággal, azt a feltevést, bár nincsenek biztos adataink, hogy más kastélyokban is tartottak alkalmanként operaelőadásokat olasz és német társulatok. Ami a legjelentősebb és legnagyobb dokumentációjú kastélyszinházakat illeti, születtek már monográfiák és tanulmányok,
