Nyerges László szerk.: Színháztudományi Szemle 13. (Budapest, 1984)

Király Erzsébet: Az olasz melodráma és hatása a magyar kultúrában. Metastasio: dráma és libretto. (Fordította: Ordasi Zsuzsa)

rögzítése. Jelen volt tehát a népzene az iskolai színpadokon /nemcsak magyar, hanem szlovák, morva motivumokat is találunk, valamint az európai zenekultúrában gyakori motivumokat is/, s ez olyan tendencia, amelynek nincs szerves folytatása az iskolán kivüli színjátszásban. Megállapíthatjuk, hogy az iskolák tevékenysége a zenés szinház területén szükséges előfeltétele a nem-arisztokrata közönség születésének és kialakulásának, amely alkalmas az európai zenés szinház érettebb zenei alkotásainak befogadására, valamint a világi szinház létrejöttének és repertoárja előkészítésére. Magyarországon a XVIII. század második felében az operai értelemben vett melodráma különféle intézményes formákhoz kö tődik, amelyek a különféle társadalmi rétegek igényét és Ízlését tükrözik. Nagyjából három csoportot különböztethetünk meg: az arisztokrácia "kastélyszinháza", a német szinház és a század utolsó évtizedeiben születő magyar szinház. A Rákóczi-szabadságharc leverése után kialakult egy részben új arisztokrácia, amely, lévén a Habsburg dinasztia hűséges támasza, jelentős gazdagságra és magas politikai tiszt ségekre tett szert. Ez az arisztokrácia segiti elő az Európában legdivatosabb zenei műfajok hazai elterjedését. Tevékenysége eredményes, amit a kor zenei kultúrájának az európai zenei élettel szorosan lépést tartó, meglepő változatossága, bősége és színvonala igazol. /9 / A német szinház 7/ jelentős szerepet játszott a középrétegek, főképpen a polgárság müsorigényének és Ízlésének formálásában, kifejezte továbbá annak az akarását, hogy a kulturális élet nemzeti nyelven szerveződjék, s ez ösztönző és bátorító hatással volt a magyar nemzeti érzésekre is, bár az első magyar szinház születése elkerülhetetlenül a német színházzal való összeütközés, rivalizálás, sőt harc során valósul meg. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a német szin ház a magyarországi német nyelvű polgárság érzéseivel és hagyományaival összhangban a magyar nyelvűvel közös témákat dolgoz fel, különösen a történelmi múltból merítve, s arról