Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Kürtösi Katalin: Tragédia-előadások a szegedi Szabadtéri játékokon az 1930-as években
ra megoszlottak a vélemények, hogy a szinházi szakemberek két táborra: Tragédia-pártiak ra és Tragédia-ellenesek re szakadtak - amint azt érzékletesen és máig érvényes meglátásokkal mutatta be Lugosi Döme a szabadtéri gondolat megszületésének tizedik évfordulójára közzétett munkájában, ahol az első öt évet /a Tragédia első bemutatója előtti korszakot/ tekintette 5 „ , át. Hevesi Sándor, az első szegedi szabadteri előadás rendezője mindvégig a Tragédia szabadtéri színrevitele ellen volt, mondván, hogy az "nyilvánvaló félreértése a templomtéri játékoknak".^ Az "ellentábor" azonban bizonyításra készült: 1932-ben Hont Ferenc Az ember tragédiája bemutatását tervezte, de a hatóságok engedélye hiján arra nem kerülhetett sor: abban az évben nem volt szabadtéri előadás, ezért is nevezhette Lugosi Döme 1932-t "nyomorúságos tengődés évének". Hont Ferenc azonban nem hagyta veszni az ügyet. 1933 nyarára újból tervbe vette Az ember tragédiája bemutatását, méghozzá egyúttal a darab első szinrevi te lének ötvenedik évfordulójá t is megünnepelve ezzel. Rendezői hozzáállása - azaz, hogy hangsúlyozottan a műből indult ki és annak egyfajta, de ebben mindvégig következetes értelmezését kivánta bemutatni alapjaiban eltért a kor általános gyakorlatától. Legérzékletesebb ellenpéldaként a Tragédia márciusi színrevitele szolgálhat: igen gyakran egyegy szinész vagy vendégfellépés "kedvéért" tűztek műsorra müveket. Az emiitett esetben Kiss Ferenc vendégfellépése volt a darab előadásának egyetlen indoka. A bemutató színvonalára vonatkozóan elegendő^ második előadás7 ról szóló tudósítás cimet idézni: "Ellentragedia". Az 1933 évi bemutatóra Hont Ferenc hónapokon át készült: egyrészt azzal, hogy az év során igen sok értékes müvet állított szinpadra, létrehozta a Színházbarátok Társaságát, amely az előadások értő közönségét adta, másrészt folyamatos levelezésben állt Firmin Gémiér-vel a szakmai problémák megvitatására. A mü 1933 augusztus végi szinre vi telekor Gémier - noha a főrendezői tisztet nem tudta vállalni - maga is közreműködött a rendezésben mint tanácsadó. A mü első szabadtéri előadására Hont Ferenc rendezésében augusztus 26-án került sor a Szegedi Hét rendezvénysorozat idején. Ezalatt tartotta alakuló ülését a Magyar Szinház tudományi Társaság és rendezte meg kiállitását a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma is. Hont Ferenc rendező mellett Buday György dolgozott mint díszlettervező, Ádám szerepében Lehotay Árpád , Éváéban Tőkés Anna , Luciferként pedig Táray Ferenc lépett fel. A tömegjelenetekhez mintegy 300 statiszta és 50
