Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)
Cenner Mihály: Az ember tragédiája első külföldi előadásainak magyar vonatkozásai
gi Stadt Theater tagja / ki néhány év előtt még a Burgszinháznál volt, mikor Éva szerepében a szinpadra lépett, percekig tartó tapssal fogadták: a tetszés folyton fokozódott és a hatodik kép után szép babérkoszorút nyújtottak föl neki. Szép költői jelenség volt, hatással szavalt, de já3 téka nem állitható Jászai Mari asszony remek alakitása mellé." Maga Barsescu, emlékirataiban igy emlékezik Eva szerepére: "Sok klasszikus szerepet játszottam és nagy sikereim voltak... De Az ember tragédiáján ak, Madách drámai költeményének Évája volt az a szerep, amely engem különleges módon érdekelt. Én voltam az, aki első izben alakitottam német nyelven Éva szerepét. Ezt a darabot csodálatraméltóan rendezték a hamburgi színházban. Én játszottam Évát, Alexander Otto, egy igen kitűnő szinész Ádámot és ha jól emlékszem, Lucifert Mylius. Pollini igazgató és színháza igen nagy sikert ért el ezzel a darabbal és különleges tiszteletet szerzett magának... A hamburgi együttes aztán a bécsi szinházi világkiállitá4 son is előadta a darabot. Minden tekintetben nagy volt a sikerünk vele... Barsescu Éva alakitása olyan sikeres és hires volt, hogy arcképét Éva szerepében nagy műnyomó lapon sokszorosították. A bécsi siker után egy évre megválik a hamburgi színháztól, s nagyobb előadó körútra indul. Előbb Németországban, majd Amerikában szerepel. 1907-ben kapja első szerződését a bukaresti Nemzeti Szinháztól, ahol férjével, Constantin Rodovici szinésszel együtt lép fel. Később ismét Amerikában játszik, hazájába 1923-ban tér vissza. 1925-ben kinevezik a jassy-i sziniiskola tanárává; szinpadon ritkán szerepel. 1939.nov.21-én hunyt el Jassyban. Agathe Barsescu magyar kapcsolatai tehát: Nagyszebenben járt iskolába, vendégszerepelt Pesten, feltehetően többször is Magyarországon töltötte a nyarat és kollégális barátság fűzte Márkus Emiliához. Tanulmányunk szempontjából bizonyára a legérdekesebb egyéniség a Lucifert alakitó Mylius. Ez felvett művésznév, a művész általában utónév nélkül használta; valódi neve Laban Adolf. A család különböző ága különbözően irta a családi nevet: Laban, Lábán, Lábán. Hősünk, Laban Adolf Magyarországon régen letelepedett, eredetileg hugenotta menekült családból származott, s Pozsonyban született 1847. március 3o-án. Apja földbirtokos volt és a fiu a bécsi egyetem filozófiai szakára iratkozott. Egyetemi hallgatóként látogatta a Burgtheater előadásait, s azok olyan hatással voltak reá, hogy elhatározta, hogy abbahagyva egyetemi tanulmányait, szinész lesz.
