Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 12. (Budapest, 1983)

Cenner Mihály: Az ember tragédiája első külföldi előadásainak magyar vonatkozásai

Először is szorgalmasan kezdett németül tanulni, mert tartós bécsi tarózkodása ellenére is magyar hangsúllyal beszélte a német nyelvet. A színészetet magánúton tanulta Bécsben, majd 1867 húsvétján lépett először szinpadra Linzben. Ezután változó szerencséjü vándorévek következtek: Krems, Trieszt, Olmütz, Lemberg, Regensburg, Düsseldorf, Würzburg, Strassburg, Bréma, Brünn. A vándorévek alatt nemcsak szinészete fejlődött, de hire is megnőtt, s 1878-ban Heinrich Laube meghívta a bécsi Stadt Theaterhez. Két évig volt Laube színésze, akitől nagyon sokat tanulhatott, s aki elismerésének és dicséretének számos alkalommal adta tanújelét. Mint első hős és szerelmes a közönség szeretetét és becsülését is megnyerte, s a szinház legkedveltebb és legelismertebb színészei közé tartozott. Laube vezetésével a társulat vendégjátékokat adott Prágában, Grazban, Budapesten, s itt felajánlották számára a Nemzeti Szinház tagságát is. Mylius azonban az utolsó pillanatban visszalépett a kecsegtető ajánlattól, annak tudatában, hogy már évtizedek óta német nyelven játszik, s milyen nehézségek várnának rá a magyar szinpadon. Amikor Laube távozott a szinház éléről, Mylius-Laban elfogadta August Förster megtisztelő meghívását Lipcsébe, majd 1882-ben a hamburgi Városi Szinház tagja lett. A korábbi hős és szerelmes szinész lassan áttért a jellemszerepekre, s ebben a szerepkörben épp oly megbecsülést szerzett, mint korábbi szerepeiben. Legjobb szerepei voltak: Gessler /Schiller: Teli Vilmos

/, Fülöp király /Schiller: Don Car los

/, Mephisto /Goethe: Faust

/, III. Richárd /Shakespeare/, Alba /Goethe: Egmont

/. Az ember tragédiája bécsi előadásáról irva, az egyik bécsi kritikus megjegyzi: "Mylius Luciferje nagyerejü. Világos orgánuma és kiejté5 . „ se Lewinskyre emlékeztet." Egy másik kritika szerint Mylius Luciferjéből hiányzott az ördögi vonás, mindazonáltal a drámai egészbe illeszkedve, hatalmas sikert ért el az előadás, s benne a három főszereplő. Mylius, azaz Laban Adolf mint a hamburgi Városi Szinház művésze vonult nyugalomba és a felső-bajorországi Trauensteinben halt meg, 1919.

dec.29-én. Bár nem tartozik szorosan témánkhoz, de a Laban családdal kapcsolatban megemlitjük, hogy Lábán Adolf unokaöccse, Laban Rudolf /Pozsony, 1879, dec.15. - London, 1958.jul,1./ világhirü balett táncos, koreográfus és a modem balett egyik megalapitója volt. Ugyancsak a családból Dr.Lábán Antal egyetemi tanár, a Bécsi Magyar Intézet, a Collegium Hungaricum igazgatója /Budapest, 1884.

dec.2. - Budapest, 1937.június 24./ 1930. április 6-án este a bécsi rádióban előadást tartott Az ember tragédiá

járól,