Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)

Kiss Eszter: Kommunikáció a drámában /Samuel Beckett drámáinak kommunikáció-elméleti megközelítése

16 beszéd, a közölhetetlen kifejezése* Ez a felvázolt konstrukció az abszurd tudatállapotnak felel meg* E tudatállapot tengelyét alkotja a drámákból kifejlett tény: korunk definíciója a hallgatásban van* A kommunikáció a világról való megfeledkezés, a világról való hallgatás eszköze* A hősök azért beszélnek* azért játsszák meg a kommunikációt, hogy a világról megfeledkezzenek. A kommunikáció nem a valóság sikján folyik, hanem épp annak leplezéseként - mondhatjuk a struktúra végső összegezéseként. Ez azt jelenti, hogy a hősöknek /az embernek/ nincs kapcsolódási pontjuk a világhoz; nincs viszony, nincs más dolog, melyhez képest valaki egy valami az én.Az "én" igy önmagához való viszonyát sem találhatja, nem létezik. Ezért az Önmagukon kivüli viszonyitá8i pontot a hősök vagy megteremtik maguknak /

Go dot/ vagy elhatárolnak egy porondot, mely - mint elhatárolódás - mesterséges viszonyítási rendszert nyújthat /A játszma vége/

. Beckett drámái ilyen értelemben az én keresésről szólnak. Egy izben maga az iró igy fogalmazta meg ezt a lét-érzést: ".*• hogy ugy tegyek, mintha egyedül volnék e világon, holott tulajdonképpen egyedül én hiányzom".^

1 Az önmagán kívülihez, a máshoz való viszony nélkül az ember nem létezik. A létnek szüksége van arra, hogy kinyilvánítsa magát. Egy létező csak valamihez képest lehet létező; a személyiség csak a másikhoz képest lehet személyiség mint létező valóság. Szüksége van a rajta kivüli létezőkhöz való viszonyulásra, a valamire való vonatkozásra ahhoz, hogy kinyilvánítsa magát, különben léte nem igazolt. A létezőnek szüksége van árjelentésre. Az abszurd tudatállapottal való szembenézés - mint az embernek a mindenségből való kihullása, én-vesztés, lét-vesztés - a XX. századi irodalom jellemző vonása. De már Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból c. kisregényének hőse is a becketti abszurd ember előképe. Beckett hőseinek én-keresése /mely a lét abszurditásának egyik vetülete/ nyilvánul meg abban, hogy kommuniká-