Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 10. (Budapest, 1983)
Kiss Eszter: Kommunikáció a drámában /Samuel Beckett drámáinak kommunikáció-elméleti megközelítése
Ebben a fejezetben azt az üzenetet szeretnénk megragadni, melyet a müvek elemzett kommunikációs struktúrája - mint az üzenet egyetlen hordozója - közvetít* Vizsgált drámákban föllelhető "anormalis" kommunikációt, illetve a különböző kommunikációs modellek egymásra rétegződését annak a világnak a normálkommunikációjaként tekintettük, mely helyett a mü jelként áll* Vagyis e "világ" a müvek üzenete* Azonban a drámák kommunikációs szerkezete nem spontán interakciók folytán jött létre* Egy ember alkotta konstrukció, melynek alkotója visszahúzódott a konstrukcióból, autentikus létet adva neki* Igy tehát az önmagában érvényes konstrukció mögött álló világ valójában egy világkép szülötte. 10 A dráma élményközlés, egy tudatállapot kifejeződése, hiszen maga a jelenidejüség. Ezt a tudatállapotot, világképet próbáljuk fölfejteni a dráma-világ kommunikációs rendszere mentén. Ezzel együtt arra is választ keresünk, hogy a vizsgált drámák üzenetében, üzenetük hordozóiban /kőd/ találunk-e közös és lényegi vonásokat, melyek az abszurd dráma specifikumának megragadásához vezetnek, lehetőséget adva arra, hogy a későbbiekben a drámai münemhez való viszonya tisztázódjék. A két drámából nagyjából azonos kommunikációs sajátosságokat fedeztünk fel, tehát azonos módon fogalmazzák meg a közvetítendő tudatállapotot. A mü-egész üzenete felől nézve a művön belüli kommunikáció kódnak tekinthető. Mindkét mü kód-rendszerében /kommunikációs-rendszerében/ abszurd vonások tűntek föl. A két feltárt és hasonló kommunikációs struktúrából az alábbi következtetések vonhatók les - A drámák belső világában elkülönithető egyfelől a valóság, másfelől az e valóság-térben élő szereplők. - A valóság és a szereplők között nincsen kommunikáció. A valóság nem ad jelzéseket az embernek, s igy az ember nem reflektál a valóságra. - Tehát a létező valóság /vagy világ/ és az ember elkülönül. A valóság elkülönülése az embertől azt jelenti, hogy nem nyilvánul meg az ember számára. Az emberi lét
