Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Rózsa Judit: A milleneum és a budapesti színházak
A 10. kép, Az ünnep jelenete vezeti át a nézőket a jelenbe: "a történelmi csarnok udvara látható az ezredéves kiállitás területén." A szinpadot rózsabokrok, rózsapiramisok és szökőkutak boritják. Diszmenet érkezik az ország különböző lakosainak képviselőiből. Végül a rózsabokrok szétnyílnak és a király és a királyné mellszobrai láthatókká válnak, körülöttük a Hármasszövetség /Ausztria, Itália, Németország/ jelvényei vannak felállítva. A millennáris díszelőadások velejárója a darabot befejező tisztelgés az uralkodópár előtt. Ez a színházakban általában jelképesen történt, a Népszínház "naturalizmusához" azonban jobban illett a látható és tapintható képmás, mellszobor körüli tiszteletadás. Uj és máshol szokatlan elem a Hármasszövetségre, vagyis a Monarchia külpolitikai hatalmára való utalás. Nyilvánvalóan a mult korok dicsősége és a jelenkor külpolitikai sikereinek párhuzamba állítása volt ezzel a szerző célja. Az 1000 év nagy sikert aratott, az április 17-i bemutató után szinte naponta játszották, különösen júliusban és augusz tusban. December 30-án 150.-szer tűzték műsorra. "A férfi jel mezek Gyürki főruhatáros felügyelete alatt készültek." A darabot 1926-ban felújította a Városi Szinház. IV. Az eddig leírtakban sorra vettük azt az anyagot, amely az I896-0S szinházi életben a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódott. Sajnos, ez az emlékanyag eléggé hiányos, hiszen az előadásokról, a rendezésről alig tudunk valamit. Díszlet- és jelmeztervekkel, amelyek konkrétan valamelyik előadáshoz kapcsolhatóak, nem rendelkezünk. Az OSZK őriz ugyan néhány jelmeztervet az 1880-as évekből, elsősorban operaházi előadásokról. 1 ^ Itt két neves jelmez- és díszlettervező működött orv Kéméndy Jenő és Spanraft Ágoston. Feltételezhetjük, hogy az 1896-os évad jelmezei is hasonlóak lehettek az idézettekhez, vagyis szabásvonaluk a századvégi divathoz igazodik,
