Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Marton Gábor: Czakó Zsigmond drámai életműve

szintjen. Elemi formában már ekkoriban megkezdi szuverén filozófiai rendszerének felépitését. Az erre vonatkozó bővebb források sajnos ebben a vonatkozásban is hozzáférhetetlenek, igy csak a tényt regisztrálhatjuk: Czakónak menekülnie kell Enyedről, mert "néhány tanulótársavai szövetkezve egy uj vallás alapitását tűzte ki célul, melynek alapgondolata a természetimádás /..../"^. Hogy ez a "természetvallás" a kamasz Czakó szellemi műhelyében milyen fokon állhatott, arra csak következtetni lehet. Csábitó volna azt mondani, hogy az elcsapott enyedi diák tudatában már ott volt a Leoné

ban megfogalmazott tanok rendszere. Ez azonban nem lehet igy, és nemcsak az emberi szellem fejlődéstörvényei miatt. Nem lehet igy azért, mert Czakó élettapasztalataiból akkoriban még hiányzik az a szellemi élmény, amely az érett filozófia újszerű társadalom- és történelemszemliletét kihivja majd. A kinnal nevelő évek azonban kijáratják Czakóval az "élmények iskoláját". Az enyedi botrány nem marad pusztán kollégiumi fegyelmi ügy: a hajdani növendéknek a magistrátus retorziója elől kell Bécsbe menekülnie. A császárvárosban a Politechnicum növendékei közt találjuk. Ám rövidesen innen is haza kell térnie. A személyéről szóló irodalom állitása szerint az ok apja halála. Az életrajzi kutatások fényében ez az adat megdől. Az anyakönyvi kivonatok tanúsága szerint Czakó János 1851 júniuséban hunyt el, 7 csaknem négy esztendővel élve tul nagytehetségű fiát. A visszatérés valóságos oka alighanem abban keresendő, hogy ekkortájt következik be a család teljes anyagi összeomlása, Czakó bécsi tanulmányait pedig, - miután az enyedi ügy miatt semmiféle stipendiumra nem számithatott - otthonról finanszírozzák. A 21 esztendős fiatalember azonban tanulni szeretne. Ezért a honi viszonyok felmérése után Marosvásárhelyre megy, apja barátaitól szeretne támogatást, vagy legalább kölcsönt szerezni. Próbálkozásai eredménytelenek maradnak. Valószinüleg ekkor mélyül el természetében az embergyülölet s nyomában a kitaszítottság, a magárahagyottság érzete - akkor formálódik vég-