Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

Walter Pater neve említésekor, és müvének elmében is, találkozhattunk a reneszánsszal. Idézzük íel hát e korszak reneszánsz nosztalgiáját is, az álmokat, melyeket Fra F&lasgro ürügyén álmodik például Juhász Gyula is Gioconda cimü versében. Valamenynyiüket "hivta, hitegette Az aranyos és selymes Reneszánsz!"

89 c./ Mese-re ne szánsz - reneszánsz-mesék Kosztolányi irja egy Hevesi Sándor darab kapcsán /A madonna rózsája ürügyén/ a reneszánszról: "Benvenuto Cellini önéletrajza, Gobineau s Stendhal ismertette meg velünk igazán ezt a 90/a kort". ' Való igaz, hogy Hevesi ihlete is ugyanazokból a forrásokból táplálkozott, mint a korabeli művészek legtöbbje." Érdekes, hogy a világháború második évében Kosztolányi fülének már ez a tragikus lovaghistória /mese a vörös és fehér rózsa lovagjainak madonnájáról, aki megbűnhődik csalfaságáért és állhatat lanságáért/, idegen zene, és igy fogalmaz: " a reneszánsz virágos, csengettyűs, szenvedelmes nyelve pedig kissé fáraszt is... nem ez a nyelv jelenti ma számunkra a reneszánszt."

90

/

13 Kosztolányinak tehát mást is jelent, mint szép szavak csengésót-bongását, mint szinek és hangulatok ügyes tálalását. Jóllehet, korábban Oscar Wilde-ért való lelkesedésében, a maga által le is fordított Pádua hercegnőjé

ről igy rajong: nem igazi dráma, de gyönyörű.. .

,r

a szavak között való bujkálás ördöngös játéka".

91 Valójában a többségnek) ezt jelentette e régi kor szépségeinek felidézése, ahová a szépségtelen, szürke korunkból elmenekülhettek. Ezt jelenti Juhász Hamlet-póza és Don Quijote-maszkja, Guiácsy reneszánsz öltözködése. Jelenti többségüknek a nagy személyiségek álarca mögé rejtőzködést, hogy e szerephelyzetben álmodják ujjá önmagukat és Fra Filippo, Giorgione és mások legszemélyesebb önvallomásként tárulkozva és rejtezve szóljanak szavaikkal. A kor aztán először előlegezi, majd megteremti hozzá az ideológiai magyarázatot, e korérzés filozófiai indoklását. Walter Pater 1873-ban jelenteti meg müvének első kötetét angolul, ma-