Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
gyárra pedig a század elején fordítja le Sebestyén Károly /1913-ban/, remélve, hogy A renaissanc e, "legfontosabb és aa eredétiben is legsűrűbben olvasott müvének magyar fordítása talán köztünk is fog híveket toborzani géniuszának". 92 Mert a reneszánsznak már aligha kell. Ott munkál a müveit köztudatban és lelkekben a mult század közepe óta Burckhardt hatalmas müvének hatása és Wölfflinó is, aki a barokk és a reneszánsz szellemét hasonlította össze /1888/. A századfordulón, de legkésőbb az első évtized végén már ott van minden szellemi potentát, aki valaha is szót emelt a reneszánsz művészet mellett. Ott van a Kosztolányi által emiitett Cellini önéletrajza /még 1889-ben lefordították magyarra/ és Gobineau is, akinek "gyermekképzelete három dologból merítette építményeinek anyagát: a vallásból, a múltból - /értsd: a reneszánszból/ - és az Ezeregyéjszaka meséiből." 9 ^ Ez a különös, Ubermensch-elvü francia, aki Nietzsche lelki rokonaként hirdeti a fajok egyenlőtlenségét, miközben álmodozva beszélget nagy együttérzéssel Don Quijotéről - éppen Wagnerrel -, szintén hat nagy reneszánsz freskó-portréival. Történelmi jelenetei egy-egy nagy személyiség köré szövőd nek: Savonarola, Borgia Cézár, II. Gyula. X. Leo, Michelangelo alakjai köré álmodja a maga reneszánszát. Hozzá kell tenni, hog éppen 1904-ben jelenik meg Székely István fordításában és alapos magyarázatával e mü. Történelmi miniatűröknek nevezi Strind berg is arcképcsarnokát, melyben szerepelnek: Mózes, Szokratés Jézus, Pilátus, Luther, Nagy Péter, Voltaire, Nagy Frigyes, miként a Világkönyvtár hirdetése jelzi. 9 ^ "Sohasem a kosztümök, hanem a lalkek festője" - teszik hozzá, s ezzel ismét a kor pszichologizáló szándékát is megemlitjük. Nem véletlen tehát, hogy annyi müvész-dráma, egyéniség-példázat születik ekkortájt. Igaz, a személyiség Öntudatát már a romantika is fölerősiti, s megmutatja a századfordulónak is a művész igazi konfliktusát, az élet és művészet ellentétében. 95 Pontosabban azt, hogy "a legteljesebb élet a művészet". ^ Az uj század szecessziós szépség-eszményitése innét ered. A művész kiválasztott, aki a vulgáris tömegizléssel össze kell, hogy ütközzék. Erről irnak majd Romain Rolland és Thomas Mann is, a
