Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

"Újszerű volt a korabeli magyar szinpadon a szereplők ilyen éles, megengedést, esetlegességet nem tűrő megfogal­mazása. Janovics, Csiky életrajzirója idézi a szinészek közt az előadás előtt lábra kapó kételyeket és félelmeket. Ujházy Ede, Mosolygó első megszemélyesítője biztos volt abban, hogy záptojással hajigálják meg. A mü azonban elsöprő si­kert aratott. Éppen azért, mert Csiky eddig nem tapasztalt szókimondással vitte szinpadra kora svihákjait, s kivált azért, mert kitűnő vigjátéki jellemeket teremtett. Külön ér­dekessége a cselekményvezetésnek, hogy a gazfickók is meg­változhatnak. Kamilla kém-kurtizán, börtönt vállalva leple­zi le Zátonyit például. A Proletárok alakjai elevenek, a be­mutatkozás első pillanataiban annak látszanak, aminek szeret nének. Csiky ügyel arra, hogy a szereplők múltját is megis­merjük. Visszavezet arra a múltbeli pontra, ahol a fordulat történt, s hőséből az lett, ami. Hősei bármily aljasok és bármily szorult helyzetbe kerüljenek, egy idő után nem tud­ják elviselni az aljasság bizonyos nyomásfokát, és fellá­zadnak. Visszaváltoznak azzá, akik bűnbeesésük előtt vol­tak. És ebben van reális - vagy ha ugy tetszik, vigjátékian optimista - lélektani igazság." /Szalay Károly: Humor és szatira Mikszáth korában . Budapest, 1977«/ Összegezve a darabról Írottakat: az idézett kritikák bizonyítéka szerint nagy meglepetést keltett, hogy az addig Spanyol- és Görögországban játszódó, jambusokban beszélő szinmüvek szerzője egyetlen fordulattal az első magyar tár­sadalmi szinmü megteremtőjévé, Sardou és Seribe magyar meg­felelőjévé vált. Szinte valamennyi kritika dicséri szinpad» ismeretét, és az élő alakokat, igaz jellemeket, a fordulatos eleven meseszövést, az erős drámaiságot, a szerző humorát és szikrázó szellemességét. Elemzik és dicsérik a figurákat, a genre-alakokat, a müvet változatosnak, érdekesnek, kacag­tatónak s egyben meghatónak és költőinek minősitik. A későb­bi irodalmárok is elismerően Írtak róla. Csiky adta vissza a közönség hitét a magyar színpadi müvekben. Persze akadtak kifogások is: hosszúnak tartották a darabot, s volt aki erői tetett fordulatokat, volt aki tülsötét színeket, volt aki

Next

/
Thumbnails
Contents