Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)
DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/
ket azután csak azért veszik nőül, hogy őket másoknak az úgynevezett könnyed "erdélyi házasságok" utján elárusíthassák s a házasságbői e szerint becstelen tőkét csináljanak. Ez képezi a mü alapeszméjének magvát." / Magyar Állam . 1880. január 25./ "íme az erkölcsi szempont biztos uralkodása; Bencze épen abban bűnhődik, a miben vétkezett, mikor első felesége teszi tönkre alávaló terveit; s a beburjánzott jó mind napfényre bukkan azokban a szivekben, melyeket a szerencsétlenség rontott meg. Ez a darabnak egyik érdeme, mely a mint a kifejlődésben mind jobban előtérbe lépett, a közönségre mélyhatást gyakorolt. Tetőpontját Mosolygó és Elza nagy jelenétében éri el, mely sok könnyet csalt ki és kitörő tetszést ébresztett. De a jó tulajdonságoknak egész sora segitette, támogatta hatását. A mese ép ugy, mint a dialog az ötleteknek meglepő gazdagságával halad, a dráma technikája kitűnő s a cselekvény fejlesztése is, némely csekélyebb valószínűtlenségét leszámítva, egészben elég szilárd; a jól rajzolt alakoknak és megkapó jeleneteknek, kaczagtató tréfáknak és költői gondolatoknak ritka változatosságu során esünk egyik benyomásból a másikba. Egy szóval A proletárok olyan darab, mely bizvást megérdemelte mindazt az elismerést, mellyel a közönség oly szivesen tüntette ki; a magyar szinpad gazdagodott vele." /B - y /Beöthy Zsolt/ / Pesti Napló . 1880. január 25./ "...E mese számos ügyes epizóddal, sok találó alakkal, a szálaknak el-elbujtatásával oly gazdagnak látszik, mely a közönség érdeklődését lankadni nem engedte. A túlságosan is sötét tárgyat némileg enyhiti az irónak erős és biztos erkölcsi érzéke, mellyel cselekvényét kibonyolitotta és alakjait fejlesztette. Ezeknek egynémelyikéhez hűség szempontjából férhet szó: de nem egy köztilük a komikai leleménynek szerencsés példája. Ilyen különösen az öreg Mosolygó. E komikai tehetség nyilatkozik az életképi részletekben, melyek a darab elején már biztosították sikerét. Egyszóval A proletárok valódi gazdagodása a magyar szinmüir odalomnak." /Vasárnapi Újság. 1880. február 1./
