Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Dr. Székely György: Négy portré a Nemzeti Színház történetéből
à "népszabadság" nagy eszméje* Egy évre rá, Fest megye gyors elhatározás aval, építeni kezdik a Pesti Magyar Színházat, s még el sem telik két esztendő, már igazgatét keresnek, aki megszervezze s megnyissa az annyira óhajtott intézményt. Végül Fáy András javaslatára Bajza Józsefet kérik fel, aki - alig egy hónappal a megnyitás kitűzött dátuma elétt, 1837. július 26-án - elvállalja a megtisztelő, de ismeretlen veszélyekkel fenyegető megbizást. Bajza ekkor harminchárom éves. Az a feladata, hogy - szinte a semmiből - teremtse meg a nemzet első, állandó központi színházi együttesét. Fölöttese egy nemesi részvénytársaság választmánya: lelkes magyarok, akik - a szinház Uzelemtetését nem ismerik, - nem ismerhetik* Együttese részben a volt budai tagokból, a vidéki vándorlások során felnőtt nagy egyéniségekből áll, - részben pedig innen-onnan szerződtetett kiegészítő tagokból* És ope#> rát is kell szerveznie, amelytől Bajza fölöttesei sok mindent várnak: elsősorban azt, hogy közönséget vonz az új intézménybe, hogy változatos szórakozást nyújt majd - táncot, muzsikát* A bevételek igazolják is ezt az elképzelést, a kiadásokról egyelőre nem nagyon vesznek tudomást, s amikor a különben kitűnő szinvonalú, tehetséges Schodelné, az opera primadonnája magas gázsija és fegyelmezetlensége miatt szembe kerül a "prózai" társulattal, majd csakhamar Bajzával is, - Bajza egyértelműen dönt: nem sokkal az első évad befejezése után lemond* Lehet valaki egyetlen évad alatt a nemzet színházának jelentős igazgatója? A történelem tanúaóga szerint igen. Mert ez a fiatal ember ez alatt az idő alatt új szellemben indított el egy együttest, demokratikus módszerrel megalkotott törvényt adott a "magyar szinésztársaság"-nak, nyolc új magyar drámát mutatott be /közttik Vörösmarty és Szigligeti egyegy tragédiáját/, Egressy Gáborral a Lear király-t és Dumas Kean-jót - mindezt két özönvíz megpróbáltatásai közepette* Az egyik nagyonis reális árviz volt - az, amely 1838-ban zúdult Pest vároaára s benne az új színházra, a máaik az a 166 /!/ produkció, amelyet ez alatt az egy év alatt be kellett mut at-
