Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Taxner-Tóth Ernő: Vörösmarty útja a Nemzeti Színházhoz

barát, bogy a költő mág hat évig dolgozik ezen a müvén, a közben élete alapvetően átalakul. A görből vidám hénapokat a súlyos gondok előtérbe kerülése követte: Vörösmartynak szembe kellett néznie a megélhetés kérdésével, hiszen nem maradhatott már soká a Perczel-fiúk nevelője. Reményei ugyan magaaba szöktek a Zalán futása sikerének nyomán, hiszen egyszerre az ország legjelentősebb költőinek sorába került, de ez egyelőre nem sokat jelentett. Megoldást végül az hozott, hogy elnyerte a Tudományos Gyűjtemény szerkesztői állását. Az irodalmi hivatására valé fölkészülésének ebben az utolsó szakaszában Vörösmarty egészen közelről, a megyei ellenállás egyik központjában élte át az 1825-ös országgyűlést megelőző nemesi forrongás vitákkal és tervekkel telitett időszakát, majd az első - úgynevezett - "reformországgyülést" követő csalódást. Az illúziókkal leszámolás kora következett, s Pestre kerülve korábbi környezetétől merőben eltérő társaságra talált. A húszas évek második felében a fellendülőben lévő magyar szellemi élet gondolatoktól, új eszméktől pezsgő középpontjába csöppent. Komoly szerkesztői feladatok vártak rá, újjá kellett formálnia a magyar értelmiség első hosszabb életű folyóiratát; ott találta magát a Magyar Tudós Társaság, az akadémia szervezési munkáinak közepén; megismerkedett az ország szellemi elitjével, levélben az irodalom vezérével, Kazinczyval, személyesen Széchenyivel, Kölcseyvei, Deákkal, Bajzával, Toldyval, tagja lett a pesti irók egyre növekvő befolyású körének. Uj barátai korszerű műveltségű értelmiségiek voltak, s az ifjú költő szellemét a modern polgári eszmék teljesen átformálták. Mire a Csongor és Tünde megirásával lezárja a készülődés korszakát, a rendi nacionalizmus ideológiájának foglyából a bontakozó reform liberalizmus eszméinek egyik leghatásosabb képviselője lesz. Világosan kell látnunk, hogy világnézetének megváltozása nélkül Vörösmarty soha nem jutott volna közel a szinházhoz. Annak ellenére, hogy a magyar szinházért vivott harc alapvetően a haladó törekvések keretébe tartozik, természetesen voltak a játékszin hivei között reakciósok is. Vörösmarty eeetébben éppen ezért nem pusztán politikai nézetekre gondolunk,