Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Taxner-Tóth Ernő: Vörösmarty útja a Nemzeti Színházhoz
zetes figurák sorát teremti meg, Kont szines jelleméről már esett szó, s mellette felvonulnak a korabeli politikai élet rendkívül jellemző tipnsai: Laczfi, az Indulatoktól fűtött köznemes-vezér, a gátlástalanul törtető Gara, a birtokgyarapitó és /ebben az értelemben/ családjáért minden árulásra kéaz, de aljasságát gondosan megideologizáló Vajdafi és az óvatos, csak a maga osztályérdekével - de azzal annál inkább - törédé főnemes-vezér, István vajda. Remek portré - már-már azt mondhatjuk: szerep - a vidéki úriház magányában ábrándozó, évedé hajlamú, romantikus lelkű Vajdafi Júliáé, aki a legnagyobb meggyőzé erével hozza magával a XIX. század eleji Magyarország légkörét. A romantika és szertelenség kapcsolja hozzá a filozofikus hajlamú és kedve ellenére cselekvésre kényszerűié Korpádit. Megjelennek a történetben - Vörösmartynál először - a nép fiai is, a kegyetlen /idegen!/ zsoldostól, a magyar árulón keresztül a hűséges paraszt-szolgáig. Az egyes jelenetek fölépítése fejlettebb mesterségbeli tudásra vall, néhány jelenet színpadon is elképzelhető. A dráma egésze azonban még mindig arról tanúskodik, hogy Vörösmarty nem ismeri a színházat, nem számol a költői alkotás színpadi életével. Annál meglepőbb, hogy A bujdosók irása közben önkéntelenül rájön Shakespeare egyik titkára: a hangulatváltások fontosságára, a komikus és tragikus jellegű jelenetek egymásra építésében rejlő drámaszerkesztési fogásra. A fenkölt hősök mellett nyers, vérbő alakok is megjelennek, az emelkedett hang a vásári komédiák hangjával váltakozik, a férfiak tréfát megvető komolyságának Júlia vidámsága az ellenpontja, s a primitiv végzetdrámákból vett irói ügyetlenségek mellett /különösen Korpádi bosszú kisérletének jelenetében/ megjelenik a tragikomikus groteszk is. Vörösmarty nem A bujdosókb an talált rá először a nyers komikumra, a vásári bohózatok hangjára. 1824-ben Írott vigjáté26 kában, Az elbúsolt deákb an Tóth Dezső a remek nyelvi jellem—07 zéseket, Horváth János a garabonciás történet lirai elemeit 28 és a történet meseszerüségét emelte ki. Meseszerűségében pedig nem a párhuzamosan készülő epikai müvek romantikája,
