Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Taxner-Tóth Ernő: Vörösmarty útja a Nemzeti Színházhoz

ge, az országgyűlés állítja helyre a rendet* mégpedig a király ellenében. Ez a húszas években kibontakozó negyei ellenállás szellemében fogant befejezés azonban sokkal kisebb belső konfliktust okozott a nemesi Ideológián belül, mint a már a Zsigmondb

an megjelenő lázadás motívum. £ motívum fontosságát mutatja a dráma eredeti oime - A hor vát zendülők

.

25 önkéntelenül is jelzi, hogy a költő titkolt rokonszenve a zendülőké. Ezt azonban még nem meri önmagának sem bevallani, ezért is változtat rajta, azért adja a kidolgozott műnek a Zsigmond cimet. Mig Vid alakját teljes ellenszenvvel vázolta, a király ellenes lázadás vezérét, a "fellegekben büszke várt rakó", álmodozó Horvátot már sok rokonszenvvel ruházza föl. Nem tudja azonban a király és a lázadók közti ellentétet drámai cselekménybe foglalni; mivel a lázadó iránti rokonszenvét nem meri vállalni. Izgalmas lélektani dráma lehetne a merész képzeletű Horvát és a mellette álló, de vele ellentétben igen józan, földön járóan realista Barics vitája, de ezt a számára liraian igen fontos vitát is elfojtja. Mivel pedig a rend ellen lázadót erkölcsileg akarja megsemmisíteni, kénytelen a szerelmi szálat az értelmetlenségig összekuszálni. A Zsigmond annyi ellentmondást hordoz, hogy érettebb fővel sem tud átdolgozására vállalkozni. Inkább a Kont-drámát formálja újjá 1830-ban, de még itt sem képes teljesen megszabadulni a húszas évek első feléből hozott világnézeti terhektől. Pedig az a megmerevedett és Ósdi világkép, amit a Salamon-dráma hordoz, részben olvasmányai, részben pedig a megyei ellenállás forrongó politikai légkörének hatására már igen jelentősen módosult a Kont-téma első földolgozásáig is. 1824-ben nyíltan rokonszenvezett a király ellen föllépő Konttal, s noha a rend, a törvényesség még mindig alapvető követelménye, müve a nemesség módosult politikai elképzeléseit tükrözi, s ennek megfelelően a lázadás igazolását szolgálja. Ebből az alapvető szándékból kiindulva Vörösmarty igen nagy gonddal építette föl Eont személyiségét, s gondosan kiszűrte belőle azokat a féktelen - az egész világrend elleni - lázadó indu-