Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és a reformkor társadalmi mozgalmai

Az 1839-4-0-es országgyűlésre, melynek napirendjére a 2X1/1836. törvénycikk értelmében felkerült a Pesti Magyar Szinház pártolásának ügye. a teátrum minden párt állású hive felkészült. Bajza József röpiratot szentelt a színházi tör­vényt megalkotók felvilágosításának: Szózat a pesti Magyar Szinház ügyében . Buda 1839« Javaslata széchenylánus alapelve­ket követett. 600.000 pengőforint alaptőke megajánlásával és a művészeti, gazdasági, fenyitéki igazgatás jogkörének külön­választásával. A liberális álláspontot biztosította támogatá­sáról a radikálisok köréhez tartozó Vahot Imre, Bajza hatásá­ra ós nyomán Írott röpiratával: Még egy szózat a pesti Magyar Szinház ügyében . Buda, 1840. Persze, a "szózatok"-nak nem volt se szeri, se száma, a hírlapi vitacikkek is megsokasod­tak. A vármegyei választmány szintén nem késlekedett, és 1840 januárjában - legfőbb érvül - negyedmagával pozsonyi vendég­szereplésre küldte Schodelnét, a szinház operadiváját, akit az országgyűlési ifjúság lelkesen ünnepelt és aki január 14-én a Normát a Nemzeti Szinház javára énekelte. Végül 1840. má­jus 13-án megszületett a várva várt szinházi törvény: "A Pes­ten most fenálló, á tőrvény hat óságok által gyűjtött szabad a­jánlatokból felépült magyar szinház, az alább következendő 4-dik §. értelmében, mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik..." Az április 7-i vitában csekély szótöbbséggel dőlt el a kérdés a törvényjavaslat támogatóinak javára és ehhez a főérvet - mint azt Deák Ferenctől tudjuk - éppen az eset várható közéleti fejleményei szolgáltatták, a szinház megszűnése "a nemzetre homályt vetve, leverő hatásával a jö­vendőre is káros volna..." Kompromisszum a megajánlott ösz­szeg ïs: 400.000 pengőforint tőke a Nemzeti Szinház pártolá­sára /Széchenyi hajdani 200.000 forintjával és a Bajza javal­lottá 600.000-rel szemben/, 50.000 pengőforint pedig a kielé­gítetlen építési terhek fedezésére. Az ülés és a vita heves­ségét akkor értjük igazán, ha tudjuk, az ősszeg már nem ön­kéntes adakozás útján, hanem országosan kivetendő hozzájárulás formájában szedendő be. Azaz, a törvény szavával: "egyedül a nemesek és azok által, kiket a törvény ezen nevezet alá fog-

Next

/
Thumbnails
Contents