Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Emődi Natália: A Nemzeti Színház külföldi vendégjátékai /1945-1975/
A Szovjetunióból Varaón keresztül vezetett haza a társulat utja, ahol immár másodszor hódította meg a lengyel közönséget, ezúttal a Szerelmem, Elektra előadásával. Az 1970/71-* 8 évad a Német Demokratikus Köztársaság közönségével való ismerkedést hozta. Berlinben és Lipcsében két-két alkalommal került azinre Az ember tragédiája . Az ügyelő feljegyezte, hogy a berlini bemutatón tizenhétszer tapsolta függöny elé a Deutsches Theater közönsége a magyar művészeket. Sok fiatal a német nyelvű fordítást kézben tartva kisérte figyelemmel az előadást, ami Berlinben alig szokás, egy-egy ismert klasszikus sornál spontán ünneplésbe kezdtek. A sok taps az előadásnak, s Major Tamásnak, a rendezőnek és a színészeknek szólt, akit a berlini közönség már jól Ismert, de magának Madách müvének is, amely a német közönség előtt is megállta az összehasonlítás próbáját Goethe remekével, a Faust-tal. 1972 májusában másik klasszikusunkkal, Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak cimü tragédiájával Finnországban mutatkozott be a Nemzeti Szinház társulata. /Harangok hősei címmel hirdették Vörösmarty drámáját Helsinkiben./ A rövid olaszországi utat leszámítva, ez volt az első, államközi szerződés során létrejött vendégjáték kapitalista országban. A társulat érkezésekor éppen sajtósztrájk bénította a finn tömegtájékoztatást, igy szinte minden előzetes propaganda nélkül zajlott le a vendégjáték. Ennek ellenére telt ház előtt, két és fél órás pisszenés nélküli csend után olyan viharos ünneplésben részesült a társulat, mire - a vendéglátók szerint - régen nem volt példa Helsinkiben. 1974 novemberében tartották a Magyar Dráma Ünnepi Hetét a Német Demokratikus Köztársaságban. Ennek keretében került sor a Nemzeti Szinház másodszori látogatására az NDK-ban. Drezdában és ismét Berlinben, ezúttal a Volksbüchne színpadán lépett a társulat német közönség elé. Két magyar dráma volt műsorán: Móricz: Rokonok és Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka cimü müve volt. 1975 áprilisában, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából magyar kulturális napokat rendeztek Romániában. A magyar színjátszást a Nemzeti Szinház képviselte. Ismét egy