Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Dr. Székely György: Négy portré a Nemzeti Színház történetéből
tos, hogy e koncepció első lényeges tette a Csongor és Tünde 1879- es színpadra vitele volt. A második - szerencsés - lépés 1880- ban történt Csiky Proie tár ok-.Iának és Mukányi-.iának bemutatásával. Ekkor három éven át az őszi évadkezdéskor 5-6 műből álló magyar drámatörténeti ciklusok következtek. A koronát 1883-ban Az ember tragédiája szinpadi változata tette fel. - Ezután indultak tapogatózások a még feltáratlan világirodalom felé: 1887-ben a Faust . Grillparzer Medeá-.ia és Byron Manfréd-.1a jelenti a nyitányt; rá egy évre a Bölcs Náthán folytatja a sort. két év múlva pedig ciklusszerüen állítja színpadra Racine és Goethe Iphigéniá-it és a legátütőbb sikerrel Szophoklész Elektra-.iát, melyet néhány év múlva még Grillparzer Sappho-.ja követett. Végül belekóstoltat színházával és nézőível a kortárs drámairodalomba is; szűrőjén a Nóra . Echegaray Nagy Galeotto-.ia és további két Ibsen-mű - A társadalom támaszai és A népgyülöló - jut át. Tiszteletreméltó lista tizenhat év teljesítményeként. A hétköznapokat a "nem szeretem de muszáj" anyagokat pedig az egyre sekélyesebb és egyre rikítóbb, önmagukat túlélő francia társalgási és tézis-drámák, vígjátékok, sőt gyatra bohózatok jelentették. Nem caoda hát, hogy vágyódva várta a Vigszinház megnyitását, melyet már nem ért meg, de amelytől azt remélte, hogy - az utóbbi darabok ter hétől megszabadulva - "akkor lesz a nemzeti szinház igazán az, amiért épült: a classicus műsor ápolója, az eredeti drámairodalom elemzője, a legnemesebb művészi szórakozás és kedvtelés színhelye.••" A Nemzeti Szinház minden eddigi történetirója megegyezik abban, hogy Paulay legnagyobb érdeme - a műsorgerinc igényessége mellett - a fegyelmezett együttes, a korszerű játék kialakítása volt. A stílusára vonatkozó emlékezések és megállapítások nem egyértelműek. Nyilvánvaló módon ragaszkodott a tökéletes, világos, hatásos - később patetikussá váló - szövegmondáshoz; talán a Comédie Française nyomán. Szcenikai és tömegmozgatási elveit és gyakorlatát nagyban befolyásolta a meinlngeni historizmus hatása; a világhíres együttes azokban az évek ben többször is járt Pesten és szinte a teljes repertoárját be