Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Dr. Székely György: Négy portré a Nemzeti Színház történetéből
maira, minden prózai műfaj sikeres művelője, egy új játéktípus, a népszínmű kezdeményezője, kiteljesitője. Szigligeti mindössze öt évig volt a Nemzeti Színház igazgatója. Mégis joggal állapították meg róla, hogy a század második felében oly sokat emlegetett " aranykor" -nak é volt az igazi megalapozója. Megbízása nem csak a drámai "szak" vezetésére, de az adminisztratív tennivaló irányítására is szélt. Nem könnyen-kényelmetlen vizsgálatokat elrendelve és a tapasztaltakat figyelembe véve -, de rendbehozta a szinház zavaros Ügyeit. Uj, igen alapos "gazdasági utasítást" szerkesztett és léptetett életbe. És az ő munkája nyomán született meg az új, 1875-ös "szabályrendelet a Nemzeti Szinház igazgatása tárgyában" - hoaszú idon át az intézmény működésének biztos pillére. Helyzetét aligha könnyítette meg, hogy 1873-75-ben épült a szinház régi épülete elé új homlokzat; de talán az sem, hogy előzetes elvi egyet nem értés ellenére 1875-ben báró Podmaniczky Frigyes személyében intendánst neveztek ki a feje fölé. À művészi munka irányításában is nehézségekkel kellett megküzdenie. Az addigi drámai rendező, Paulay Ede, Szigligeti kinevezése előtt néhány héttel vált meg ettől a posztjától, hogy egy év múlva a szinház kötelékéből is kilépjen. Utódai, a színész-rendezők nem nagyon értették meg egymást; csendes és nyílt feszültségek okoztak gondot az igazgatónak. Az ő igazgatási korszakában esett át a szinház egy nagy műsorpolitikai megrázkódtatáson is: 1875-ben az akkor induló Népszínháznak engedte át a népszínművek előadási jogát. Az üressé vált estéket és az emiatt megcsappant kasszát egyaránt meg kellett tölteni. Szigligeti javára Írhatjuk, hogy nem a könnyebbik utat választotta. Tovább gazdagította a szinház Shakespeare repertoárját a Vihar , a Sok hűhó semmiért , a III. Richárd bemutatásával - más müveit is műsoron tartva. Az addiginál rendszeresebben kezdett el Moliere-t játszani. De főképpen az ő nevéhez fűződik a klasszikus értékek beépítése, kezdve Szophoklész Antigoné-jávai s folytatva Racine Phaedra-jávai. Az új irányzatok iránti órzékenyaégét pedig Gogol Revizor-ának és Björns on Csőd cimü polgári tragédiájának bemutatója bizonyi-
