Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)
Függelék: Peterdi Nagy László: Színházat építeni
nyasokról van szó. /Nálunk a Pesti Szinház játszotta kitűnő előadásban a müvet./ A Szovjet Hadsereg Színházának előadásában a tulajdonképpeni főszerepet, a pásztor figuráját egy rendkívüli alkatú színész, Nyikolaj Pasztuhov játssza. Amint szembenéz velünk ott hosszan, szomorúan, mély kék szemében olyan fájdalom tükröződik, hogy az egymagában képes kifejezni az irói mondanivalót. Ez nem más éppen, mint nyilt, szinte demonstrativ megvallása ennek a fájdalomnak, de egyben az állampolgári m^gfegyelmezése is: alárendelése annak a másik, nagyobb ügynek, amelyért falubéli pajtása, a másik volt gárdaharcos adta az életét. Ljubimov szinháza, a Taganka is tudatosan vállalta mindig a pusztuló értékek és szépség témáját. Ez tette felejthetetlenné például a Csendesek a hajnalok előadását és ez avatja társadalmi jelentőségűvé a megalázott, tönkretett értelmiségi témáját. Ljubimov azonban Brecht és Mejerhold világából építette fel a maga színházát. Nála ez a téma is harsányabb, kihívóbb . A szovjet irodalom első nagy alakja, akiről ilyen mához szóló, számonkérő emlékmüsort készítettek, Majakovszkij volt. Tiz éve mutatták be Poszlusajtye !cimü előadásukat, amely azóta is változatlanul nagy tömegeket vonz, nemrégen pedig a párizsiakat hozta lázba. Nem egyszerűen költői est ez, mint amilyet később Jeszenyinnek és Voznyeszenszkijnek szenteltek, hanem - önálló színházművészeti alkotás. A felhangzó Majakovszkij versek és naplórészletek csak egyik összetevője a mozgalmas szinpadi kompozíciónak. Tiz esztendő alatt persze változott valamit a társadalmi igény, amely annak idején létrehozta ezt az előadást. Csakhogy ezt a szinház nem érzékeli. Kicsiny nézőtere estéről-estére zsúfolásig megtelik igy is. Miért törje a fejét olyan problémákon, amelyek nem érdeklik azt a néhányszáz szerencsefiát, akik összeköttetéseik révén jegyhez jutottak? Tovább folytat egy naiv forradalmi romantikát, miközben a forradalom országa sorozatban gyárt már űrhajókat, sőt kvarcórákat, és a környezeti ártalmak szempontjából is kezdi már beérni a