Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)
Szilassy Zoltán: Dürrenmatt Shakespeare-adaptációi
az Ördög és a Jóisten-ben. Sorolhatnánk tovább a példákat Shaw Szent Johanná-jától Brecht Állítsátok meg Artúro Uitjáig. Nem elvetendő, termékeny megoldás ez, még akkor sem, ha igyekszünk meghagyni a másik változat jogait is. Egyébként, "svájci különvéleménye" ellenére, DÜrrenmatt majd olyan gyakran hivatkozik a II. világháború ós főleg a nácizmus századunkat meghatározó élmény-sokkrenszerére, mint Brecht. Ami tehát lényegi tanulság: DÜrrenmatt témáihoz mindig kialakított történelmi-szociológiai koncepcióval nyúl, a történet ürügy, amennyire a parabola is az. DÜrrenmatt "shakespeare-izálása" azért vizsgálandó különös gonddal az adaptációk esetében, mert csak okkal-móudal célszerű Shakespeare "Anglia nagy és szabad" - stílusú nacionalizmusában és patriotizmusában hinnünk. Különös szerencse, hogy dolgunk van a korai "rémdrámának" minősített Titus Andronicus szal is, amely témája szerint a "római tárgyú darabok" közé tartozik. Ugyanis Shakespeare történelemszemlélete - még angol történelem-szemlélete is! - bajosan vezethető le csak az ún. "történelmi színmüvek"-bői. A teljes képhez szükség van a dán királyi udvarra, a római és görög vetületekre, csakúgy, mint Prospero "tündérszigetére". DÜrrenmatt tőlünk immár távol levő történelmet kivan magyarázni, amikor Shakespeare-t "korrigálva" diadalmasan előáll az alapképlettel /a János király kapcsán/: János=FülÖp«feudalizmus. Shakespeare viszont adottnak vehette a történelmet, mert nem túl régi nemzeti múlthoz /"Rózsák háborúja" a XV. században/, vagy közismert, klasszikus toposzokhoz / Julius Caesar . Troilus és Cressida stb./, vagy a krónikákból ismert történetekhez /Lear . Hamlet , Macbeth , stb./ nyúlt témáért. A közönség témaismeretében majdnem anynyira megbízhatott, mint annak idején Szophoklész, módja volt tehát történelmi lecke helyett történetfilozófiára, magyarázatok helyett utalásokra szorítkozni. Az más kérdés, hogy történelemszemlélete mennyire volt helyénvaló, Határozottan helyreigazítani semmiesetre sem célszerű, inkább közelíteni kell századunk igényeihez és értelmezési lehetőségeihez, ami igen gyakran magyarázással, lábjegyzeteléssel jár.
