Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Kardos András: Shakespeare: Rómeó és Júlia
biró: Ítéleteinek meghozatalánál a történelmet is "helyére teszi"./ 9/ Egyik legfontosabb jellemzője Shakespeare drámáinak: a hősök szabad akaratának, autonómiájának és a történelmi tendenciáknak találkozása. Az ember Öntevékenysége jut itt kifejezésre. Julia szabad akaratából vállalja sorsát. Képességei maximumát adja. És cselekedete következményeit is vállalja. Hogyne vállalná: hiszen az egész dráma folyamán akarja, igényli ezt a szerelmet. És az ezért való harc természetes tartozéka Julia életének. Shakespeare már ebben a korai tragédiájában feltűnően nagy szerepet kap a következmény vállalása. Shakespeare hősei ellökik maguktól azokat a következményeket, melyek idegenek saját cselekedetüktől. De azokat az esetleg negativ velejárókat, melyek saját tetteik folyományai, vállalják. Itt nem válik külsővé, idegenné a tett következménye. Kulcsfogalomnál vagyunk. Shakespeare drámái az emberi tettek drámái. Nála az emberek csinálják történelmüket. És a történelem feletti Ítélkezés az emberek feletti Ítélkezést jelenti. És ismét idézni kell: a szabad, autonom ember és a történelmi tendencia kapcsolódásának dialektikáját. Ez adja - Peter Weiss szavaival élve - a kettős utat: "egyik út a konkrét történelmi helyzet analízise., Másik út a legmélyebb személyes tapasztalat viziós alakítása"*. Vonatkoztassuk el az idézet eredeti kontextusától. Shakespeare-nél tényleg a történelmi helyzet analízise egyesül a költő "tapasztalatainak viziós alakításával". Bizonyára még több jellemzője is van Shakespeare drámáinak, dramaturgiájának. Az itt kiemelt főbb pontok az elhelyezés és a támpont kedvéért soroltattak fel. Még egy előzetes, de már szorosan az elemzéshez tartozó problémát kell tisztázni. Shakespeare tragédiáinak egy része a "korán jött forradalmár" típusát dolgozza fel. Romeo éa. Julia - mint erre Hermann István nyomán még sok szó lesz forradalmárok. Ahhoz azonban, hogy ezt a kategóriát ne csak metaforisztikusan, hanem valódi tartalmában nézzük meg, meg' kell fogalmazni, mit értünk rajta. Porradalmiságon olyan magatartást értek, mely az adott