Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Kardos András: Shakespeare: Rómeó és Júlia
a réginek sorsa épp eléggé sötétben volt - szerelme miatt már eddig is elég borúsnak láttak* Ám az új, még nem kialakult ifjú, még nem tud semmit, csak érzi a sejtelmes jövendőt* Ez is jelzi, bár a szerelmesek a szerelemben "lesznek mássá", azt megelőzően is méltóka már erre a kapcsolatra* Hasonlítsuk össze Romeo első jellemzését Júliáról a Rosáról mondottakkal. 1/ "Nékem mind ahány / Az ő tündöklő szépségét idézi, / Az éj-szin álarc széphölgyek szemén / a hószín arc káprázatával izgat*" 2/ És igy jellemzi Júliát: "A lányok közt e tündér úgy kiválik, / Mint hószin hattyú hollók közt világit". Ugyanaz a hang. Ezért még nem sejtjük, milyen minőségi különbség rejlik e két szerelem között. Julia villámgyorsan cselekvésig viszi a dolgot. A csók zárja az első találkozást. Hermann szerint Julia azért szeret Rómeóba, mert az közvetlenül hozzáfordul szerelmével s nem mint Paris a szülőkön keresztül próbálja elérni célját. Romeo egyszerre késett el ós jött korán. Trubadúr még, de ugyanakkor áthágja az átlagfeudális magatartásmódot. Hermannak azonban részben lehet csak igaza. Julia a szerelmi ismerkedés első perceiben aligha "értékelte volna" Romeo közvetlenségét hisz átgondolni sincs ideje. Sokkalta inkább lehet a megoldás a szerelem spontane aitása, a tiszta érzelemre való hajlam fellobbanása. Emlékezzünk; Julia hetyke "meglátom majd, ha látom" válaszába nagyonis belefér, hogy mást "lásson meg", ne Parist. És a még alacsonyabb szinten botladozó Romeo is érezte a "sejtelmes jövőt". Ilyen értelemben késziti elő Shakespeare a találkozást. A további nyomozás már a túlmotivált ság problémáját bogozza, mely véleményem szerint alapvetően idegen Shakespeare-tŐl. A felvonás végén mindketten megtudják: az ellenségbe szerettek bele. Romeo még mindig trubadúrhoz méltóan fogalmaz: "Capulet! / Vak volt szivem: ellenség rabja lett!" De tudomásul veszi és számunkra ez a lényeges. Julia keményebb, bár ő is megdöbben: "Jaj, hogy szerelmem - sarja gyűlöletnek! / Korán láttam meg, későn ismerém meg!"
