Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Pelle János: A francia felvilágosodás színháza
A melodráma születése A bűnös anya /La Mère coupable / a Figaro trilógia harmadik, befejező darabja, melyben mindkét szereplő, Figaro és Almaviva gróf fölött is eljárt már az idő. Mindez egyébként megfelelt & tényeknek: A bűnös anyát Beaumarchais 1790-ben irta, a forradalmasodé Párizsban, ahol egyre kevésbé találta a helyét. A darab valódi főszereplője Bégears, az "új Tartuffe", aki feleségül szeretné venni Florentine-t, a Gróf zabileányát, de kerülgeti Susanne-t és a Grófnőt is. Minden eszközt megragad, hogy céljait elérje, s tönkretegye az Almaviva-családot: többek között elárulja a féltékeny Grófnak, hogy Leonnak, akit fiának hitt, nem ő az apja. Rosina ugyanis engedett Chérubin csábításának, s Leon ereiben az ő vére csordogál. Az erkölcsi botlás bizonyítéka Cherubinílevele, amit a Gróf felesége elé tár, s aki ettől látványosan összeomlik. Leon és Florentine természetesen egymást szeretik, de mikor az álnok Bégears közli velük, hogy ezerelmük természetellenes, mardosni kezdi őket az önvád. E kilátástalan helyzetből a hűséges Figaro menti meg a családot, s ravasz bankár-húzással jár túl Bégears eszén. A darab végén a fiatalok egymásra találnak, a Gróf pedig megbocsát/ Figaro jelleme A bűnös anyában a felismerhetetlenségig átalakult: hűségben megöregedett inas csupán, aki nem vár jutalmat, s nincs más vágya, mint hogy a Gróf házában halhasson meg. Pedig Beaumarchais A bűnös anyában is megcsillogtatta dramaturgiai tehetségét, s ezúttal is, mint a Tarare esetében, eléje ment a közönség igényeinek. Melodrámát irt a Figaro témájából, iámét egy új műfaj úttörője volt. Magát a kifejezést Rousseau használta már 1775-ben bemutatott Pygmalion cimü zenéa darabja alcimében, de a melodráma prototípusát Beaumarchais alkotta meg. Ennek a XIX. század folyamán végig népszerű műfajnak Guibert de Pixerécourt volt francia azinpadon a legtermékenyebb alkotója, aki egymaga 94 /!/ melodrámát irt. Az első melodrámai hős azonban kétségtelenül az ir származású Bégears, ez a féktelenül gonosz cselszövő, aki az erkölcs
