Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Kardos András: Shakespeare: Rómeó és Júlia

dolva végig pontosan a dolgokat - igy felel: "elsősorban lá­nyom dönt, nem én". S most találkozunk az első véletlennel. Az ünnepséget szervező szolga belebotlik Rómeóba. Érdekes a meghívottak névsora: közöttük Mercutio és Romeo szerelme Ro­salia is. Benvolio örül, Romeo hátha új ezerelmet talál. A hallgatag Rómeónak is egyelőre minden egyszerű: erre utal a lineáris idővezetés. Vasárnap reggel indul ós zavartalanul telik a nap. A harmadik színben feltűnik Julia. A Paris kéré­sét tolmácsoló anya igen bátortalan. A dajka kotyog. És Julia ki sokkal magasabbról indul, mint Romeo, igy felel anyja sza­vaira: "Meglátom majd, ha látom". Az angol szöveg talán még erősebb, mint a magyar. "Y'll look to like, if looking likes a move" /5/ Egyéniségének szikrája a döntés-tudat, a saját dolgaiba va­ló beleszólás jogának felnőttesen komoly képviselete, már itt is kiviláglik. Igaz az anya érve: "Verona-szerte hány jóhirü hölgy van, ki nálad ifjabb még - de már anya" sem tűnik túl meggyőzőnek. Pontos tehát: mig Romeo egy kótyagos trubadúr szerepében tűnik fel, Julia máris mutatja azokat az értéke­ket, melyeket a darab folyamán állandóan továbbfejlesztve kép­viselni fog. Ez persze nem véletlen, erre a keménységre na­gyon épit Shakespeare. Az iró gunyoros-ironikus hangja nem hagyja még el Rómeót. Mercutióval, a herceg rokonával mennek a bálba. Ám Romeo té­továzik. Mercutio szellemes érvei sem győzik meg. Mab betét­je, mert betét ez inkább, mintsem Mercutio tényleges érve, bepillantást enged Romeo helyzetébe: ez a szellemes ifjú ­itt derül ki - komoly gondolkodó. A "tündér-báb" felhozása az egész Romeo-helyzetet foglalja össze, mintegy előrevetítve a tragédia alakulását. Mab nemcsak a csókról álmodtatja a kisasszonyt, pörsenést is vet, ha akar. Mab ellentmondásos­titokzatos szerepe előrevetíti Romeo jövőjét. Hisz ő is csók­kal fog álmodni - és még milyen komoly pörsenósekkel -. Shakespeare a következőkben is él a jóslással. Romeo: "Azt súgja" - t.i. a sejtelmes jövendő - "hogy e fényes aáridón / borul sötétbe sorsom". Itt már bujkál "a másik Romeo". Hiszen

Next

/
Thumbnails
Contents