Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)
Illés Klára: FÜST MILÁN DRÁMÁI
télét ez, akinek tette fölébe nőtt egész személyének, uralkodik rajta, ahogy ezt megismétlődésének mechanizmusa is bizonyltja. A drámai szerkezet maga is e tett belső mechanizmusait kutatja, először dialogikus formában, a védő és a gyilkos beszélgetésében nyomon követve Senor Alberto lelkének belső hullámzásait. A töredék igazi drámaiságát az a jelenet adja, mikor az addig csak szavakkal körüljárt esemény újbóli létrejöttének tanúivá válunk. A titok pedig ugyanúgy homály alatt marad, csupán tett és tevőjének eltéphetetlen összetartozása erősitődik meg ismét előttünk. A tudatalatti beláthatatlan világát is magában hordozó ember titka ez, se titok mélyéről hirt adó iró vallomása e világról. Igazán sajnálatos, hogy nem ismerhetjük teljes ivében az egész müvet. No. - mit szólsz Freiligrath ? Vagyis ï Csakis párhuzamosan gyermekeim! A stiluskisérletekben a legtávolabbra az avantgardista Dokumentumban, Kassák Lajos lapjában megjelent 1927-ből származó No, - mit szólsz Freiligrath? cimü játékkal ment el Füst Milán. A "vagyis: csakis párhuzamosan gyermekeim!" alcim valószínűleg a szerkesztési elvre utal, amelynek jegyében párosjelenetek sorára épül a játék /Aberbanel - Freiligrath, A gyilkos nő - Anikó, Kőszirt - Szilvássy/. Vonatkozhat természetesen az egyidejűség követelményére is, de az is lehet, hogy csupán önmagáért odavetett fricska, az "ahogy tetszik" szellemében. A No, - mit szólsz... többszörösen is abszurd, illetve többszörösen is szatirikus éllel biró mü. Tulajdonképpen a Boldogtalanok témája tér vissza ismét ebben a müvében Füst Milánnak, de már megváltoztatott formában: itt valóban végrehajtja a gyilkosságot a fiatal lány. A megvalósulás görbetükrében az általa teremtett világ abszurditását mutatja be. A Boldogtalanokban a tragikum fojtó levegőjét árasztó alakok itt értelmetlen mondatokat összehordó, értelmetlenül cselekvő bábokká válnak, s mint ilyenek nevetségesek is. Ez a nevetségesség ugyanakkor a fekete humor forrásából táplálkozik, hiszen az egykedvű levegőbe beszéléssel pár•?
