Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)

Lenkei Júlia: A VÁNDOR UTOLSÓ ÚTJA Balázs Béla késői drámája

Jávorka: De hát akkor honnan tudja? Ocskay /komolyan, forrón/: Tudom, mert Így kívántam. Mert rég­óta ez az álmom. Mert ez volt a vágyam, mert erre vágytam, erre a gyönyörű alkalomra. És igy - éppen igy gondoltam el. És mert egyszer, egyszer mégis csak be kellett következnie. Azt mondod, hogy előcsapatunk már kinn van a széles térhelyen? Mögöttük jönni fog az egész rendelt sereg! Hej, ma arany tá­nyéron kínálja nekem a jő isten a labanc hadat. Ajándékba Ocskay Lászlónak." De a jó Isten arany tányéron csak egyszer kinál ajándékot. S ha valaki nem fogadja el, ha nem tudja elfogadni, többé már nem valósíthatja meg a müvet. Ocskay pedig nem valósíthatja meg; jön Bercsényi parancsa, ugyanazzal a haditervvel, mint Ocekayé. Ez a mü már nem az övé. Igy, mikor Ocskay gőgösen távol marad a csatától, ez nem egyszerűen hiúság, nem kissze­rű sértődés, hanem a mű lehetőségének, a műtől való megfoszt­tatásnak életre szóló problémája. Ekkor válik Ocskay vándorrá, ekkor hasad meg a lelke - a személyisége -, s elszakadván feladatától, amelyhez minden akadály ellenére hűnek kellett volna maradnia, ekkor válik földi lénye kisértetté. A felada­tot, a müvet, Ocskay valóságos lényét Cinka Panna képviseli tovább a vándorútra indult Ocskay helyett. A hűséges Cinka Pan­na, aki eltitkolja a katonák előtt, hogy Ocskay a csata ide­jén részegen mulatott, elhíreszteli, hogy ő vezette a harcot, s még a Bercsényi-féle "úri magyarok" ellen lázadó paraszto­kat is visszatereli a kuruc táborba. Meséje tehát, hogy Ocs­kay a csata élén haladt, csak részben, csak Ocskay földi, ki­sértet-lényét illetően hazugság. Mert az igazi, a valóságos Ocskay, a legendás Ocskay, az Ocskay-legenda valóban vezette a csatát, a katonák szájukon Ocskay nevével harcoltak. Mikor aztán Ocskay, látván, hogy tette után nincs visszaút, az el­lenség táborába indul, hogy megkeresse Ilona grófnét, és a hűséges Cinka Panna oda már nem hajlandó követni, ki is mond­ja ezt:

Next

/
Thumbnails
Contents