Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

ama ellenvetését Rose ellen, hogy származása túl alacsony, hisz a szerelem nem ismer születési és rangbéli különbségeket, A Vargák vigasságáb

an megnyilvánuló pozitiv polgárkép a kor viszonyait tükrözi. E réteg az Erzsébet-kor alatt vált jelentőssé, s ekkor vetette meg pozíciójának alapjait. Dekker későbbi drámái azonban már a társadalomban jelentős szerepet betöltő és az arisztokráciával "kokettáló" polgárságot ostorozzák. A babi loni sza.lháb

an a Tisztesség szavaiból az tűnik ki, hogy a polgárasszonyok agyongyötrik férjüket rátar

tieágukkal; ha pedig özvegyek lesznek, az udvaroncok őket teszik tönkre. A Légy velem Londonban c. műben a herceg utal arra, hogyan cicomázzák a polgárok asszonyaikat érdemükön felül, és Malevento udvari rangért képes még a leányát is "pénzzé tenni". Többször felbukkan a katonákkal és a tudósokkal méltatlanul bánó társadalom elmarasztalása. A mindennapok problémájához tartozott abban az időben a rokkant katonáknak kiszolgáltatottsága. Ezekről a háború befejezése után a társadalom nem gondoskodott, koldusként tengődtek, vagy csavargókká váltak. Erre történik emlités Bellafront hosszú monológjában, s a bridewell-i színben is. A Ha nem jó darab...ban a nápolyi király szórakoztatására érkező, féllábú katonákból gúnyt űznek a fiatal udvaroncok. A Vargák vigasságáb

an a franciaországi harcokból szerencsésen megtérő, béna Rafe koldusbotra jutna, ha társai nem követelnék visszafogadását . A tudósok megnemértettsége Dekker darabjaiban vissza-visszatérő elem. A becsületes szajháb

an már az első színben találkozunk a müvét a patrónusának felajánló, szegény tudóssal. Később a Ha nem jó darab... ajánlásában merülnek fel a mecénások eltűnte miatti 170