Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

A babiloni szajhfr Babilon uralkodónkje /Róma/ ki akarja terjeszteni hatalmát Tündérországra is. Királyait kérőként inditja el Titánia /I. Erzsébet/ udvarába. Miután Titánia visszautasitja őket, a III. király /a spanyol/ kivételével visszatérnek Babilonba. Az ottmaradt király először feketemágiával akarja elpusztítani - varázsló segítségével a királynőt, majd a mellőzött tudóst, Campeiust /Edmund Campiont/ bérli fel. Titánia igazságosan és könyörületesen akar uralkodni népe felett, ezért megkegyelmez Paridelnek, és futni engedi Campeiust is. Védelmet ad a hollandoknak, és támogatja a portugál trónkövetelőt. Babilonban a királyok kudarca után úgy döntenek, hogy bérgyilkosokat küldenek a szigetországba. Campelus, Ro$t s és Paridéi is megbízást kap. A kísérletek egymás után hiúsulnak meg, mire Babilon a nagy Armadát szabadítja a tündérek földjére. Az Idő és az Igazság végig mellettük áll, s az Ütközet Babilon csúfos vereségével végződik. Dekker A babiloni szajha c. darabját 1607. április 20-án vezették be a Könyvkiadók jegyzékébe. A cimlap szerint a Herceg társula ta adta elő. A társulat módosította a darabot, ami kiváltotta Dekker nemtetszését, s ennek hangot is adott a "Lectori"-ban. A társulat és Dekker nézeteltérése hozzájárult ahhoz, hogy a drámaíró egy időre a drámaírástól a pamfletirodalom felé fordult. A darab tele van aktuális politikai célzásokkal és a korabeli nagyságok szerepeltetésével; megírását Price l606-ra teszi. Bár ihletője a Lőporösszeesküvés /1605. november 5./ utáni nacionalista hullám volt, témában az Erzsébet-korra nyúlik vissza; egyrészt azért, mert az Összeesküvés háttere nem volt eléggé tisztázott, másrészt I. Jakab nem volt "tiszta" angol. Ez az esemény azonban emlékeztetett olyan korábbi történésekre, melyek Anglia független