Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

ta, a Könyvkiadók jegyzékébe november 9-én jegyezték be. Middleton szerződését csupán Henslowe emliti, s neve nem található 20 sem az első, sem az 1605-ös második kiadáson, közreműködése azon­ban tagadhatatlanul felismerhető; ezt egyesek a darab alapötletei­ben látják, mások a cselekmény bonyolitásában, továbbá a komikus mellékcselekmény, a Candido-szál bolti jeleneteinek megszerkeszté­sében.^"^ A darab I. része oly sikeres volt - az egymásutáni kiadások bi­zonyítják -, hogy ez Dekkert hamarosan a II. rész megírására ösz­tönözte. Bár a Könyvkiadók jegyzékébe csak 1608. április 29-én vet­ték fel, elkészültét l605-re, de legkésőbb 1607-re teszik. Megje­lenni csupán 1630-ban jelent meg, Dekker nevével a címlapon. A belső jegyek a gyors folytatásra vallanak. Egyrészt szinte ugyanazokat a figurákat szerepelteti, másrészt apró utalásokkal lépten-nyomon emlékeztet a korábbi történetre: Lodovico felismeri Bellafrontban a "becsületes szajhát", beszél Candido előző felesé­géről; Candido Bridewellben céloz Bedlamra, az I. rész utolsó nagy jelenetére, de csak emlékeztet, ami azt mutatja, hogy az I. rész ismeretét magától értetődőnek tartja. A gyors folytatás mellett szólnak a korabeli eseményekre való célzások is, pl. mindkettőben utal a drámaíró Ostende ostromára . /I604. szeptember 8-án esett el/, sőt az Othellór a is. Mind Shakes­peare Szeget szeggel /Measure for Measure/ c. darabja, mind Dekker müve beszél a "külvárosi házak" bezárásáról, amit ekkortájt ren­deltek el Londonban. A bridewelli színben utal azokra a csavargók­ra, akiket I603-I604 körül fogdostak össze, s a Németalföldre küld­22 tek harcolni.

Next

/
Thumbnails
Contents