Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

Dekker ránkmaradt öröksége - mégha töredékes is - igen gazdag; vérbeli iró volt, de hiányzott belőle minden gyakorlati gondolkodás. Nem volt olyan jó üzletember, mint Shakespeare, nem kereste a gazdag patrónusok támogatását, mint Jonson, müveit ehelyett a város köztiszteletben álló polgárainak, színészeinek stb. ajánlotta. Igy sorsa az örökös szegénység maradt. Az elődök és kortársak hatása Dekker életmüvének elemzése azt mutatja, hogy a misztériumjátékok, a moralitás-drámák és a népi romantikus szinmüveken kivül sokat tanult közvetlen elődeitől és kortársaitól is. A lovag könyörgése /A Knight's Conjuring - 1607/ c. szatirikus, prózai értekezése felsorolja azokat a költőket és Írókat, akiket csodált vagy akiknek hatása érezhető alkotásain. E mü az egy évvel korábban megjelent Hirek a pokolból /News from Hell - 1606/ c. munkájának kibővítése, ami viszont Nashe 1592-ben megjelent pamfletjének, a Pierce Penniless kérelme az ördögtől /Pierce Penniless'

s Supplication to the Devil/ tulajdonképpeni folytatása. Dekker e szatirikus, prózai Írásában a költők és a drámaírók három csoportjáról beszél. Az első csoportban az általa annyira kedvelt Chaucerről és a sokszor megcsodált Spenserről emlékezik meg, s úgy érzi, hogy A tündérkirálynő /The Paerie Queene/ hatott lírai költészetérei a második csoportról, melyben Watson, Kyd stb. található, már nem nyilatkozik ilyen jó szívvel, a harmadikról viszont igen: ebbe Marlowe-t, Greene-t, Peele-t és Nashe-t stb. sorolta. Korban Nashe /1567-1601/ állt hozzá a legközelebb, de a többiek közül is még sokan éltek, és alkottak Dekker ifjúsága idején. Az