Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Csetneki Gábor: Shakespeare Periclesének dramaturgiai problémái /A nagy shakespeare-i svindli/

2. Lukács György: i. m. 3. Lukács György: i. m. 4. Lukács György: i. m. 5. Lukács György: i. ID. 6. Minden bizonnyal igen tanulságos volna annak elemzése, hogy a kutatók miért ragaszkodtak szinte monomániásan a harmonikus befejezés gondolatához. Akik felismerték a Pericles negativ jelentését, elutasítják. /W. Hazlitt. Lásd p. 94./ 7. A moralitás-koncepciót lásd: G. Wilson Knight: The Crown of life. The Writing of Pericles c. esszét. 32-75. Oxford University Press. 194-7. 8. G. Wilson Knight: i. m. p. 70. 9. G. Wilson Knight: i. m. p. 72. ".... in Pericles the gratest moments are arc weighted by a sense of man's universal destiny". 10. G. Wilson Knight: i. m. p. 70. 11. Kéry László: Shakespeare vigjáté kai. p. 311-312. Gondolat, Budapest 1964. 12. F. D. Hoeniger: Pericles and the Miracle play. i. m. A mirákulum-koncepciót lásd: P. D. Hoeniger: Pericles and the Miracle-play, in: Shakespeare's Later comedies. Szerk.

: D. I. Palmer. Penguin Shakespeare Library 1971. London. 216-220. pp. 13. P. D. Hoeniger: i. m. 216,, 217. PP. 14. Peter Szondi: A modern dráma elmélete. Kézirat ; 15. Anne Righter: Shakespeare and the Idea of the play, p. 192-194. 16. Joan Hartwig: 1964. [Chatto Windus Londorf): Shakespeare's Tragicomic Vision c. könyvében. "The Old and the New" c. tanulmányt. 34-60. State University Press Baton Rouge 1972.