Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)
Ungár Júlia: Bertolt Brecht fiatalkori művei - tandrámák
fokozatait. A Badeni az átmeneti időszak társad Imi modellje. A "Mati"-ben igy jellemzi ezt a korszakot: "Ez az az idő, araikor a nagy termelőközösségek megkapják helyes formájukat. Ekkor az egyes feladata az, hogy beilleszkedjen a kollektívába. Csak később lehet hasznos, hogy újra elkülönüljön. Természetesen az, ahogy most a beolvadás nem törölheti ki az egyes embert, ugyanúgy nem robbanthat58 ja fel később az elkülönülés a közösség kereteit.*»r A Badeni a par exellence tandráma. Nemcsak az eredeti cim miatt, hanem mert tematikusán dolgozza fel a tandráma-elméletet, "gyakorlás a gyakorlásban". Ezért illeszkednek annyira természetesen a legkülönfélébb elemek benne. Az ideologikus részek, a fotók, a ahogy felolvasnak benne, a teljesen különálló bohóc-jelenet, mind szervesen kapcsolódnak, mert a tanitás eszközei. Ugyanezt fejezi ki a már emiitett közönség-tömeg azonosság. Éppen ezért a nyitottság is tematikus. A tanult kórus és a tömeg a görög dráma kórusával két vonatkozásban hasonlitható össze. A tanult kórus egy magasabb tudati szinten lévő, a tömegeket, törvényeket képviselő réteg. Aktivitásuk azonban sokkal nagyobb a görög kórusénál, szervező és agitáló funkciójuk van. A tömeghez hasonlóan a görög kórus is az ideális néző szerepét tölti be, 5 ^ mintegy előjátssza a közönségnek, hogyan kell viselkednie. A tandráma a tandrámában lehetővé teszi, hogy bármikor megszakítsák a játék menetét, hogy megismételjenek vagy kihagyjanak bizonyos jeleneteket: például a kommentár szöveg lehetne egész más is, csak a jelentése maradjon ugyanaz. A sokféleség ellenére a Badeni egységét egyrészt a tandráma-gyakorlat-forma biztositja, másrészt az ellenőrző kórus képviselte törvények egyértelműen, kérdőjel nélkül érvényesülnek a darabban. Ez az egyértelműség Brechtnek abból a hitéből származik, hogy a kapitalizmus bukása szükségszerű, elkerülhetetlen. De hogy itt hitről van szó és nem egy már valóságosan meglévő lehetőségről, arról a modell-forma és az utolsó jelenet jövőbe utaló, felszólitó jellege tanúskodik. A tandrámák közül a Badeninek van a legnyiltabban agitatív jellege. Az utolsó jelenet lelkes buzditásai ugyan a szerelőknek szólnak, de a tandráma forma egyértelművé teszi, hogy ez kifelé a közönség felé irányul: "Most pedig Felszólítunk titeket
