Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Király Zsuzsanna: Drámai groteszk

a belső forma szerintünk való értelmezésben való megléte bizonyí­tására. Nevezetesen azt, hogy kimutattuk, miszerint a darabban jel­lerafejlődést is találunk /éppen annak a figurának a jellemét lát­juk fejlődni, amely figura többek között mintegy képviseli, meg­személyesíti a fantasztikussal - emberevés - kapcsolatban szükség­szerűen felmerülő kétkedést, viszonyítást; a befogadónak azt a reak­cióját, amelyet a fantasztikus kivált belőle, és kényszeríti, hogy egybevesse a reálissal/, amely jellemfejlődés a többi figurával kiépült kontaktus miatt látszólag ugyanazt az utat járja be, mint a másik két figura a jellemfeltárás során. Ha figyelmesen szemügyre vesszük, ill. ha fogalmilag próbáljuk meghatározni e jellemfejlő­dés menetét és eredményét, akkor a következő eredményre jutunk: 1. a másik két figurához való viszony alapján ­azonosulás - szembenállás - azonosulás-felülemelkedés; 2. a belső állapot szempontjából ­- helyeslés /elvben/ helyeslés - - tiltakozás ­tiltakozás /gyakorlatban/ elfogadás-önmagává hasonlítás. Mind a két vizsgálat azt az eredményt hozza, hogy a fantaszti­kum segítségével - mert a fantasztikumra épül a Kicsi figurális és cselekmény! környezete -, de a reálishoz kötődve, azt feltételez­ve, és szükségszerűvé téve fejlődik ki a jelleme. Egy ilyenfajta értelmi-érzelmi fejlődés, s a fejlődés szinte tu­dományos pontosságú motivációja - tehát szintén a "valóságoshoz" köthető - szinte egyszeres absztrakciónak tűnik, "kilóg" a darab­ból, ha a másik két figura jellemének a fantasztikumot igénybe ve­vő feltárásával hasonlítjuk össze. A Kicsi jellemének fejlődésével kapcsolatban kell megemlítenünk azt is, hogy az irói nézőpont segítségével kialakított vélem nye­zés - és a kiinduló tétel - hitelesítése éppen e jellemfejlődés segítségével megy végbe, még pedig sokkal érzékletesebb, és ezért már ezen a szinten is meggyőzőbb formában, mint a másik két figura esetében. Ti. emiitettük, hogy az értelmi gondolatmenetet érzékle­tes formában ábrázolta az iró. Az érzékletes formához tartozó tér­és időbeliséget pedig a legadekvátabb formában valóban egy ilyen­fajta fejlődés alkothatja meg, hívhatja életre; a fejlődés, amely

Next

/
Thumbnails
Contents