Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)
Kerényi Ferenc: Az operaháború
c. operájából készült szövegfordítását, amely nem verses ugyan, de a prozódia jobb érvényesítésével igyekszik segíteni az énekesnő alakitását. Nem kevésbé érdekesek azok az utalások, amelyek a Honművész kritikáiban az operarendezés mintáit tárják fel: - 1839« jan. 12. Mercadante: Eskü - "az uj diszitmények meglepő szépek s átalján a milánói scala-szinházéinak mintájokra készülvék..." - 1839. aug. 31. Donizetti: ^Lucretia Borgia - "az operának elrendezése a milanói Scala operaházi elrendezés szerinti." - 184o. ápr. 25. Donizetti: Marino Faliero - "az elrendezés a milanói Scala operaházi elrendezés szerint történt." A nagyopera megteremtése azonban nemcsak az előadás keretében, hanem annak megvalósításában is folytatódott. Mint azt a választmányi jegyzőkönyv megőrizte, már 1838. jan. 17-én, szerződése napján panasszal élet szerepeinek késedelmés kézbesítése miatt, és kifakadt a régi énekes szinészből lett rendezők gyakorlatlansága 25 miatt, mire azok az alacsony fizetésre hivatkoztak. ' Az operarendező személye kivált akkor lett a viták tárgya, amikor a felesége szinpadi kívánságait maradéktalanul telj esitő Schodel János került a tisztség birtokába. Kevesli Schodelné a próbagyakorlatot is: a Pesti Magyar Szinház produkciói /lettek légyen prózaiak vagy zenések/ három próbával kerültek szinre, az utolsó közülük már egyut- 3 tal főpróbának is számitott. Vahot Imre, akit pedig a primadonna ; iránti elfogultsággal legkevésbé sem vádolhatunk, maga emliti az ' opera sikerének forrásai között: "Az operistákat Schodelné ösztönzé, - gyakran még az estveli előadás után is tartattak velők jj próbák, s a mindennel bőven ellátott s pontosan elkészített opera " jól ütött ki." Hasonlóképpen nyilatkozik az Athenaeum "Akárki" álnevű hirlapi szemléző je is, aki már Schodelné távozása után állapítja meg, hiányát az operaprodukciók egészére. 2 ^ Hasonló figyelmet fordit Schodelné a partnerek megválasztására. De amig törekvései a müsorpolitikában és a zenei megvalósitásban csaknem teljes sikerrel járhatnak és részlegesen megvalósulnak a szövegforditás, a rendezés terén is, itt viszonylag kevés eredményt könyvelhet el. A Pesti Magyar Szinház első évében Bajza és a választmány /még Mátray javaslatának szellemében/ egyre-másra kísérletezik másodénekesnő, tenorista és basszista szerződtetésé-
