Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Kerényi Ferenc: Az operaháború

ta nem szerepel prózai előadásokon, a többiek /köztük Lendvay Márton, Szerdahelyi József, Udvarhelyi Miklós/ igen, sőt az énekesek közül négyen kórusfeladatokra is kötelezettek, A 6 énekesnőből Schodelné és Felbér Mária énekel csak operában /az eltávozott Dérynét is énekesnőnek vették fel/, a 3 másodénekesnő prózát is játszik. A 25 főnyi férfi és 18 főnyi női kar a nagy fluktuációval tűnik ki: sok az eltávozó, sőt elszökő tag, a megnövekedett statisztái és kórusfeladatok elől. 1839-től figuránsi balett-feladataik is lévén, körükben az operaellenes hangok könnyen kaptak erősítést. Teljes sikerrel járt viszont Erkel törekvése a zenei vezetés kiépítésére. A másodkarmester /Heinisch József/ mellett 1838-ban már foglalkoztattak énektanitót /Schodel János/, kartanitót /Glötzer József/, operarendezőt /Schodel/, alrendezőt /Udvarhelyi Miklós/, s az opera-, a zenés bohózati, valamint a prózai előadásokon nemcsak a karmesterek, de a zenészek között is munkamegosztás volt. 1838. jun. 16-án elégedetten rögzíthette a választmány jegyzőkönyve: "A daljátéki személyzet annyira lévén már Öszve szedve, hogy a daljátékok rendezetten adathatnak..." A műsor fejlesztése kétirányú: egyrészt felujitások a vándorszínészet énekes játékaiból és a budai évekből, másrészt uj bemutatók, zömmel nagyoperák. Igy a Pesti Magyar Szinház operamüsora csak részben tekinthető korszerűnek, a fejlődés ténye azonban egy22 értelmű. Felujitások Rossini: A szevillai borbély Dalayrac: Két szó Herold: Zampa Ruzitska-Heinisch: Béla futása Weber: A bűvös vadász Herold: Marie Bemutatók 1837. Bellini: Norma Rómeó és Julia 1838. Az ismeretlen nő Beatrice di Tenda x 1839. Mozart: Don Juan Henneberg: Csörgősapka Spontini: A vesztaszüz Auber: Fra Diavolo Donizetti: Szerelmi bájital Mercadante: Eskü Auber: Báléj Fartay: A csel /ősbera.!/ x Donizetti: Gemma di Vergy x