Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Kerényi Ferenc: Az operaháború

1841. II. 14.: Schodelné bucsuirata a Honmüvészben, érdemei felsorolásával 1842. III. 1.: az operahivek névtelen felség-folyamodványa a prózai szinészek és az Athenaeum triásza ellen XI.: vita a Pesti Hírlapban a szinházi zenekarról és a konzervatóriumi képzésről /gr. Festetich Leó és Mérey Móric között/ 1843. jan.1-től: Bartay András bérlő-igazgató a színházban /1845. I. 18-ig/ IX. 2o.: a visszaszerződött Schodelné először lép fel /Bellini : Norma/ 1844. I. 27.: Erkel Hunyadi László c. operájának bemutatója. Szinházpolitikai elképzelések és a közönség A Pesti Magyar Szinház megnyitását követő hónapokban ugy tűnhetett, hogy vezetése egyértelműen a liberális szinházprogram, a kul turális érdekegyesités vezérképviselőinek kezébe került, akik a játékszint erkölcsi-nevelő hatásánál fogva a nemzeti jellem egyik legfontosabb formálójának tekintették, egyenértékűnek az iskolával és a templommal. A legfőbb müsoreszköznek ehhez az eredeti mgyar drámairodalom müvelését tartották, kiszorítandó a német romantika sablonokba merevedett, szentimentális elemekkel tűzdelt játékdarabjait. Szerepük az országgyűlés feloszlatását követő erőszak-intézkedések légkörében, araikor a reformellenzék politikai célkitűzései időlegesen kulturális területekre szorultak vissza, erősen megnőtt. Növekvő befolyással birtak a Magyar Tudós Társaságban, kezükben volt a Kisfaludy Társaság vezetése, saját folyóirattal rendelkeztek, amelyhez most a Pesti Magyar Szinház uj lehetőségei társultak Bajza József igazgató megbízásával. Ugyanekkorra szinházi szempontból a triász tagjai között határozott munkamegosztás jött létre. Bajza a Társalkodóban és a Kritikai Lapokban már az előző évben mércét szabott a kritikusi tevékenységnek a Rajzolatok, a Honművész és a kassai Szemlélő ellenében, kifejte egyúttal a rendezésről és a szinészi játékról vallott széptani s gyakorlati elképzeléseit, amelyekre még visszaté-