Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Az életszínjáték

mat ad az egyéni érzelmeknek a közösség által nyújtott tradicionális keretbe való kifejezésére,de egyúttal lehetőséget ad a valódi érzelmek elrejtésére, palástolására is. Amint látjuk tehát, a népszokások előre kialakított szerepeket bocsátanak a közösség rendelkezésére, amelyek nemcsak megkönnyítik számukra az élet nehéz átmeneteit, hanem kötelességük is ezeket a szerepeket eljátszani. Az életszerepeket gyermekkoruk óta annyiszor figyelhették meg, hogy elsajátításuk szinte öntudatlanul történik, de az idősebbek tudatosan tanitják is a szerepeket. A magyar zenefolkloristák megfigyelték, hogyan tanította egy-egy öregasszony unokáját a hagyományos siratásra, hogy tisztában legyen annak helyes módjával, ha majd szüksége lesz rá. Galgamácsán a gyerekek szabályos "lakodalmat" játszanak, amelyben szinte előkészülnek a nagy életszerepre. Emellett azonban a nagyobb szabású lakodalmaknak van külön rendezője is, a násznagy, vagy másutt a vőfély, aki gondoskodik arról, hogy minden a meghatározott rend szerint játszódjék le. Az életszinjátékoknál is előfordul azonban a színjátékon belüli szinjáték is. Tehát, ha a lakodalmat egészében többfel vonásos színjátéknak fogjuk fel, ahol az első felvonásban a fiatalok kilépnek régebbi helyzetükből (leány- és legénybucsuztatő), a továbbiakban megtörténik az esketés és a harmadik felvonásban uj közösségekbe lépnek (befogadó szertartások), e nagy színjátékon belül kis epizódjelenetek is lejátszódnak és azonkívül egymás mulattatására a lakodalomhoz szervesen nem tartozó, csupán szórakoztató, időtöltő játékok is beiktatódhatnak. A részlet játékokra különösen a menyasszony kikérésénél kerül a sor. A leánykérőket csak bizonyos találós kérdések helyes megfejtése után engedik be a menyasszonyi házba, néha órák hosszáig eltart a játékos párviadal. Azután következik a menyasszony tréfás elcserélése, szintén játékos formában. Öregasszonyt hoznak be letakarva, vagy az egyik koszorúslányt, esetleg valamely háziállatot, de a vőlegény kísérői ezt természetesen nem fogadják el. A meghatározott jelenetek lejátszása után vezetik csak elő az igazi menyasszonyt. Hasonló játék, amikor a lakodalmas menet előtt a falu legényei elzárják az utat és szintén tréfás párbeszéd után engedik csak tovább őket. Tirolban maszkos alakoskodók, katonák, cigányok, bábának öltözött legények, kis jelenetet játszanak le és csak a megfelelő szópárbaj és a váltságdíj lefizetése után engedik tovább a lakodalmasokat. A lakodalmakon eljátszott külön szórakoztató játék lehet pl. állatalakoskodás, vagy a memento mori (haláltánc). E műfajba tartozik az úgynevezett Király ének is, amelyet az erdélyi szászok adtak elő lakodalom alkalmából. Amikor a lakodalmi jókedv tetőpontján állt, megjelent az angyal és figyelmeztette a lakodalmasokat, hogy közeledik a halál. Megjelent a halál a "királlyal" és felszólította a királyt, kövesse. Ezután következett a király és a halál párbeszéde. A király meg akarja vesztegetni a halált,