Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Történemi játékok

re vezethetők vissza. Hans Sachs népies, történeti tárgyú farsangi játékait egészen a XIX-XX. század fordulójáig előadták például az akkori északmagyarországi német ajkú bányászok. Repertoárjuk egy része német reneszánsz farsangi játékokra, más része pedig iskoladrámákra, főként protestáns darabokra vagy népkönyvekre, széphistőriákra vezethető vissza. Ilyen fiktiv történeti játékok pl. Dagobert francia király története, az Oc - taviánus császárról szóló játék, a Három királyfiról, Zoltánról, Árpádról és Siegfriedről szóló játék stb. A reneszánsz és barokk történeteket feldolgozó népdrámák kiilönö sen Olaszországban voltak népszerűek. Ezeket adták elő a bábszínházak, de külön műfajuk is van, melyet májusi játéknak (maggio) neveznek. A maggio, május havában előadott népi szinjáték, de egyúttal műfaji elnevezés is és más hónapban előadott történeti játékokat is nevezhetnek maggiónak. Minthogy szabadtéri előadásra készülnek, előadásuk ideje általában a tavaszi és nyári időszakra esik. Előadásmódja énekes deklamáció. Egy-egy maggio-előadás általában négy óráig tart. Neve Sienában Bruscello, másutt Giostra. A maggio a májusi szokáskörből ered. Már a középkorban szoká sos volt a tavasz eljövetelét énekkel, tánccal, játékokkal ünnepelni. E szokásból fejlődött ki a "maggio" műfaja, amely elsősorban Toszkánában virágzott, de más tartományokban is megtalálható. A maggiók tárgyukat többnyire valamely pszeudotörténeti elbeszélésből veszik. Igen gyakori a két egymással szemben álló fél vagy tábor összeütközése, párviadala. Szereplői mindig férfiak. A középkori lovagregények sok tárgya kelt itt újra életre: Roland utolsó ütközete, Trója be vétele. Ariosto, Metastasio müveinek hatása is fölismerhető. A maggio általában prológussal kezdődik, utána következik a "li zenza", amely a tavaszt dicséri, elmondja, hogy miről fog szólni a játék és a nézők jóindulatát kéri. A maggiók szerzői általában népi irók, többnyire autodidakták. Gyakran névszerint is ismerjük Íróikat. Van olyan szerző, aki több tucat maggiőt is készített. A regényes tárgyak mellett aktuálisabb történeti tárgyakról is szólhatnak a játékok. (Pl.: Garibaldi felszabadítja Rómát.) Kísérlet történt arra is, hogy e műfajt aktuális politikai kérdések - pl. az emigráció - bemutatására használják fel. A barokkos témák, népkönyvek és iskolai szinjáték hatása szinte egész Európa történeti népjátékára rányomja bélyegét. Az orosz népi szinjátszás másik nevezetes darabja, a már ismertetett Csónak-játék mellett, Makszimilián cár komédiája, mely meglep változatainak sokféleségével. Ez a dráma még a Csónak

nál is nagyobb mértékben összegyűjtötte, felsziv ta a népi szinház különféle kisebb jeleneteit. Kérdés, hogy milyen történelmi tények tükröződnek benne. Voltak, akik azt állították, hogy I. Péternek és fiának, Alekszejnek történetéből indult ki. Ez azonban nem igazol -