Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Maszkok

MASZKOK A népi színjátszásról szólva, elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a maszk szót többféle jelentésben is használja a kutatás. A maszk jelentése elsősorban álorca. Jelent továbbá az egész alakot befedő, összetartozó jelmezt, álöltözetet is. Vannak továbbá olyanfajta maszkok, amelyek nemcsak élő személyek szerepjátszásánál birnak jelentőséggel. Ilyenek pl.: az óriás figurák, melyeket körmenetekben hordoznak körül, a szörnyállatokat, sárkányokat stb. ábrázoló konstrukciók, melyeknek belsejében szintén élő emberek rejtőznek el, s igy mozgatják őket. Ez a csoport is maszk funkciót tölt be, bár morfológiailag szobroknak tekinthetők. Az európai népi szinjátszás maszkjait nagyjából két fő csoportra oszthatjuk: a hagyományos maszkokra, amelyeknek valamely népszokásban van szerepe és olyan játékmaszkokra, amelyek szokásokhoz nem kötött mulattatással kapcsolatosak. E két csoport, bár funkciójában elválik egymástól, történetileg gyakran összefügg. Igy például az újkor kezdetén a commedia del' arte, a hivatásos mulattatók,szinészek által kialakított szte reotip maszkok is gyakran régebbi, szokásokhoz fűződő maszkokra mennek vissza. Történeti kialakulásukat számos monográfia vizsgálta már. A legkalandosabb utat a Harlekin-maszk tette meg. A történeti források majdnem kétséget kizáróan azt bizonyitják, hogy eredetileg a név is és talán az öltözet is az indo-európai népek, főként a germánok, régi, kereszténység előtti mítoszához és kultuszához tartozott. A Harlekin - figura őse tehát a kereszténység felvétele előtti germán törzseknél istenség volt, a halottak vezetője. A középkorban e képzetcsoport többféle módon élt tovább. Egyrészt mondabeli alak lett, a levegőben tovasuhanó bősz vadász, aki kutyáival, kíséretével együtt vonul át a levegőégen. Másrészt már a középkorban is bevonul a francia színházba. A XIII. században Adam le Bossu Játék a lugas - ban c. darabjában a tündérek kísérője Hellequin király, akinek neve a középkori misztériumokban is felbukkan, diszletjelzésként. Innen már csak egy lépés volt a commedia dell'arte Harlekin-figurájához. Hasonló módon Poli hineile maszkja is a római korig vihető vissza, Pulcinelláig, aki eredetileg ugy látszik etruszk haláldémon volt. Látjuk te-