Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)

II. A HÉTKÖZNAPI ÉLET DRAMATURGIÁJA: A MEGJELENÍTÉS ESZKÖZEINEK EREDETE - 1. Az érzelmi cselekvés és a cselekvés érzelmei (A feszültség)

kell indulatait, s vigyáznia kell, nehogy elárulja rejtett szándékait. De még ha nincs kiélezett ellentét a közvetlen tevékenység és a végcél között, ajtkor is feszültség forrsa a felfüggesztés: a gondolatban már kés

z végeredmény és az alakuló, egészen más természetű valóság különbsége a sarkalló vágyak elfelejtésére, vagy éppen felcsigázására provokálja az embert. Az első esetben, hogy ne zavarja mindennapi tetteiben, a másodikban, hogy ne tompuljon elhatározása. A dramaturgia innen, ebből a feszültségből formálja a dráma keretét: a darab expoziciójában látjuk a hősök szándékainak, vágyainak térképét, majd az egész darab a felfüggesztés feszültségében izzik, mig csak ki nem kényszeríti a megoldást, vagy össze nem omlik. Mintha két dráma játszódna l

e egyidőben. Az egyik a szándék fogantatása a felfüggesztés pillanatáig, majd a megvalósulással való találkozás. A "király leszek" Macbethjének találkozása a királyi bukással. Ez a tragédia "külső kerete", a két tartó pillér. A másik: a megvalósítás utja, melynek során az ember ugy vetkőzik ki magából, hogy közben, csupa rejtett, önmaga előtt sem ismert tulajdonságait hozza félszinre, alkalmazkodván kora aljasságához, megszállottan követve céljának igézetét. A felfüggesztés ideje alatt másképp működik a drámaiság, mint a felfüggesztés két végpontjában, a szándék és eredmény összehasonlításának idején. Itt a hős eltemetkezik abban amit nap mint nap tennie kell, hogy az apró manőverek és nagy gaztettek alagutját járja, és szinte elfelejtkezik önmagáról, önmagára csupán az eredmény beköszöntésekor ismer újra, mikor már nem látja azt a hajdani becsületes katonát viszont, aki elindult, hogy király legyen, s nem látja pontosan a célt sem, amit annyira áhitott, mert ami a kezében van, jogarkorona gyanánt, az már nem az a királyság, melyet áhitott, hanem bűneinek, gazságának aranybafoglalt szimbóluma. A közvetlen érdekekben elsüppedő napi cselekvés és a végcélokat felrajzoló tervezés közötti feszültség sok - 48 -