Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)
I. A DRÁMAISÁG PARADOXONJAI
és szabálygyűjteményként szerepel, mintha a szöveg vagy a szinpadi megjelenítés önállósulhatna a drámaiság mélyebb, tartalmi-életténybeli adottságaitól. Kétségtelen, hogy a szinház hétköznapi gyakorlata ezt a felfogást látszik igazolni: a szerző bejön egy rossz, szinpadképtelen darabbal, és a dramaturgok munkája nyomán játszható darab kerül a szinpadra.A dramaturgia itt gyakorlatilag azt jelenti,hogy jól kiépitett jelenetekkel, húzásokkal, kellemes slusszpoénokkal stb. látják el a darabot, hogy a nézőtér spontán igényeit a két-három órára lebilincselje a játék. Ehhez járul még az a fura helyzet is, mikor a kinzó darabhiányt regények átdolgozásával pótolják. Ekkor aztán végképp ugy látszik, hogy a dramaturgia csupán a drámává változtatás technikája, fogásgyüjteménye. Nemcsak hogy kiemeli a regényből a viszonylag drámai epizódokat, hanem ezeknek egy formálisan drámai felépítést, kifejtést, expoziciót-csucspontot-megoldást stb. kölcsönöz. Ebben a prakticlsta légkörben aztán a dramaturgia valami művészietlen, valójában kézműves szabályzatnak tűnik, melyre a drámairó undorodóirtózattal tekint, s melyet a gyakorló dramaturg napi robotnak, vagy legjobb esetben technikai bravúrok előregyártott ötletgyüjteményének tart. Ha tehát egészséges dramaturgiáról akarunk beszélni, akkor vissza kell tekintenünk azokra a korokra,ahol a dráma iró-szinház-közönség hármasnak szétszakadása még nem következett be; ahol még nem önállósult a nézőtér igényeit és nézőtér formáihatóságát, kezelhetőségét kívülről ismerő színházi lektor; ós ahol a drámaiság két sikja - az élettények drámaisága és a megjelenítés dramaturgiája még szerves egységet alkotott. A színház és drámairás virágkorában az iró a szinház világának, hatáseszközeinek, színészeknek és szini lehetőségeknek otthonos ismerője. Vagy maga is játszik, vagy valami közelebbi gyakorlati kapcsolat fűzi a színházhoz. A dolgozószoba és a theatrum •lkülönülése as első olyan munkamegosztás, mely a drámai— - 35 -